A betegekért, az ápolókért és az orvosokért is imádkoztak azon az ünnepi szentmisén, amelyet a betegek világnapja alkalmából tartottak kedden a csíksomlyói kegytemplomban.

A szentmisét Urbán Erik templomigazgató celebrálta

A Betegek Világnapját 22 évvel ezelőtt, 1992-ben II. János Pál pápa rendelte el, azzal a szándékkal, hogy a betegek és az egészségügyben dolgozók számára jó alkalom legyen az imára és arra, hogy felajánlják szenvedéseiket.

E napon több százan zarándokoltak a csíksomlyói kegytemplomba is, ahol Urbán Erik ferences templomigazgató celebrálta az ünnepi szentmisét.

„Ma úgy jöttünk el a csíksomlyói Szűzanyához, mint a betegek gyógyítójához. Az ő közbenjárását kérjük Lourdes-i Boldogasszony ünnepén, a Betegek Világnapján. Azt szeretnénk, hogy visszanyerjük testi-lelki egészségünket” – fogalmazott felajánlásában Erik testvér. Az összesereglett hívők imádkoztak önmagukért, beteg hozzátartozóikért, és mindazokért, akik a betegeket szolgálják, különösen az orvosokért és az ápolókért.

A szenvedőknek nem a könnyeinket, hanem a mosolyunkat kell látniuk – vallja Erik testvér

Szentbeszédében a templomigazgató kihangsúlyozta, hogy a pápai kisbazilikában mindenki otthon érezheti magát, ilyen alkalmakkor hazajövünk Égi Édesanyánkhoz, a csíksomlyói Szűzanyához. „Azért jöttünk ma imádkozni, hogy erőt merítsünk, és hazatérve abbahagyott feladatainkat, munkáinkat folytassuk. Vannak, akik azért jöttek, hogy a betegségben kérjenek erőt, és vigasztalást, mások azért jöttek, mert otthon beteget ápolnak és erő kell hozza, hogy szívvel-lélekkel gondját viseljék” – mutatott rá a ferences szerzetes.

Megítélése szerint, azok akik megtalálták a szenvedés értelmét, a tisztulás és az erény útjára léptek. Szenvedő gyermekeinknek nem a könnyeinket, hanem a mosolyunkat kell látnia, nem a gyötrelemtől eltorzult arcainkat, hanem a határozottságunkat, hiszen arra van szükségük, hogy mi felderítsük és örömre hangoljuk őket – hívta fel a hallgatóság figyelmét az igehirdető.

A csíksomlyói Szűzanya közbenjárását kérte a hívő sokaság

Beszéde végén hálát adott Istennek, hogy vannak olyan orvosaink, ápolóink, akik hivatástudattal fogadják és gyógyítják a betegeket, sokszor fáradságot nem ismerve teszik azt, amire az életüket áldozták. Imádkozzunk azért, hogy jó orvosaink, ápolóink legyenek. Ugyanakkor azokért is imádkozzunk, akik orvosi pályára készülnek, most végzik az egyetemi tanulmányaikat. Adja Isten, hogy ne menjenek el külföldre, hanem maradjanak itthon szülőföldjükön, és a mi népünket gyógyítsák. Bár sokszor úgy érezhetik, hogy nehéz itthon maradni, nehéz itthon a beteget ápolni, a jó Isten adjon nekik erőt, hogy bennünket gyógyítsanak – zárta elmélkedését Urbán Erik.

A szentmise végén a jelen lévő paptestvérekkel közösen kiszolgáltatták a betegek szentségét a csíksomlyói kegytemplomban. A kiszolgáltatás Szent Jakab-i módon történt, a pap a beteg fölé tette kezét, imádkozott érte az egyház hitében, majd a megáldott olajjal megkente annak homlokát és a kezét.

Iochom Zsolt, Székelyhon.ro, 2014.02.11.

Kapcsolódó: A teljes szentmise videón >>

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.