Balázs-áldás a csíksomlyói kegytemplomban Balázs-áldás a csíksomlyói kegytemplomban
 

Szent Ferenc életpéldáján keresztül a természettel való viszonyunkról elmélkedett Böjte Csaba ferences szerzetes hétfőn este a csíksomlyói kegytemplomban.

Böjte Csaba és Kerekes László

A Szent Ferenc kilencedet december 30-án indította útjára Csaba testvér, hogy hétről-hétre a rendalapító erényeiről elmélkedjen a hívő sokasággal.

A kilenced hatodik állomásán az igehirdető a figyelmet a teremtett világra, környezetünkre irányította. „Merjünk ültetni virágokat a házunk elejére, merjük széppé tenni a környezetünket. Tegyünk meg mindent, hogy Isten adta környezetünk szép, rendezett legyen, öröm legyen azt látni” – fordult kérésével Böjte Csaba a hallgatósághoz. Megítélése szerint ferences lelkülettel ebbe az irányba tudatosan el kell indulni. Elmélkedésében saját élettapasztalatából hozott fel példákat.

A szentmisét követően Balázs-áldásban részesítették a híveket, kérve Szent Balázs püspök közbenjárását, hogy a jó Isten a torokbajtól és minden más betegségtől megóvja az embereket. A pap két keresztalakba illesztett gyertyát az előtte sorban álló hívek álla alá tartva, e szavakat mondta: „Szent Balázs püspök, és vértanú közbenjárása által szabadítson meg és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden más betegségtől. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.”

Erik testvér Szent Balázs püspök közbenjárását kérte a hívekre

A Balázs áldás egy szentelmény: a szentelmények nagy része áldás, melynek során a Mindenható Isten oltalmát, segítségét kérjük. Az áldást végezheti püspök vagy pap – tájékoztatott Urbán Erik ferences templomigazgató.

A 316-ban vértanúhalált halt, örmény származású püspök a legenda szerint a börtönben raboskodva megmentett egy kisfiút, akinek halszálka állt keresztbe a torkában. Már a VI. századtól kezdve kérték közbenjárását a torokbetegségek ellen, széles körben a Balázs-áldás a XVI. század óta terjedt el. Szent Balázs egyike a tizennégy segítő szentnek, és a torokfájás mellett sok testi betegség gyógyítójaként tartják számon.

Iochom Zsolt, Székelyhon.ro, 2014.02.03.

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.