D. a J. Kr.!

 

Tisztelendő Paptestvérek, Kedves Hívek!

 

A mi Urunk, Jézus Krisztus azért jött a földre, hogy isteni életében részesítsen minden embert. Ez a meghívás mindannyiunknak szól, hogy többé már ne önmagunknak éljünk, hanem Őérte és Ővele másokért. Részesedhetünk Isten életéből, amelyet maga Krisztus tárt fel számunkra, azáltal, hogy az elveszettek után ment, kereste őket. Mai világunkban az elveszettek nem csupán azok, akik valamilyen okból kifolyólag „letértek” Isten útjáról, hanem azok is, akiktől „elvették”, „elsajátították” mindazt, ami őket illetné meg.

Ebben az értelemben „elveszettek” lehetnek azok a gyermekek is, akik nem tudják felismerni és megismerni ezt az isteni életet, mert olyan környezetbe születtek, ahonnan hiányzik a szeretet. Pedig az Úr Jézus nem csak a gyermek-sorsot vállalta, hanem a szegény-gyermek sorsát, azáltal, hogy istállóban született. Amikor Isten emberré lett Krisztusban, az akkori társadalmi rangsorban az utolsó helyet foglalta el. Jézus az egyetlen, aki teljes szabad akarattal választhatott az életkörülmények közül, és mégis emellett döntött. Ez a rangsor mai társadalmunkban sem változott. Éppen ezért kell kérnünk Istent, hogy adjon nekünk „látó szívet”, amely észreveszi, hol van szükség szeretetre, és ennek megfelelően cselekszik.

Szentatyánk, Ferenc pápa egyik katekézisében a következőképpen fogalmazott: „Az a társadalom, amely magára hagyja a gyermekeket és kirekeszti az időseket, kitépi gyökereit és elhomályosítja jövőjét. A kicsinyek és az idősek gondozása a civilizáltság jele”.

A felebarát iránti szeretet egyetemes és mégis konkrét marad, mert környezetünk gyermekei és idősei leginkább szomjúhozzák ezt a szeretetet. Az elmúlt évben a Gyulafehérvári Caritas Szent Erzsébet-napi gyűjtését az idősek javára fordította. A begyűlt összeg 167.245 lej, amelyet az otthoni gondozásban és ápolásban, mozgáskompetencia-fejlesztő központokban, valamint betegközvetítő szolgáltatásokat igénybe vevő és résztvevő több ezer idős, beteg személyre fordította. Isten fizesse adományaikat!

Ebben az évben a hátrányos helyzetű gyermekeket, valamint a Gyulafehérvári Caritas gyermekeknek szánt programjait szeretnénk segíteni adományaikkal. Ezek a programok a nappali korai nevelő- és fejlesztő központokra, családtípusú gyermekotthonokra, (ahol 3 és 26 év közötti, nehéz sorsú gyermekek és fiatalok laknak állandó jelleggel), nappali foglalkoztatókra (amely hátrányos helyzetű gyermekekre és fiatalokra figyel), nevelő és megelőző foglalkozásokra, közösségi programokra és tevékenységekre, valamint fogyatékos gyerekekkel foglalkozó tevékenységekre vonatkoznak.

A Főtisztelendő Paptestvéreket és a kedves Híveket szeretettel kérem, hogy lehetőségeikhez mérten segítsék Főegyházmegyei Caritas szervezetünk kezdeményezését. A folyó év november 17.-re tervezett Szent Erzsébet gyűjtésből befolyt összegeket kérjük a Gyulafehérvári Caritas Román Kereskedelmi Banknál megnyitott, RO46 RNCB 0003 0015 6949 0006 számú bankszámlájára utalni (hivatalos megnevezése: Caritas Alba Iulia, adóhivatali szám: C.F. 4562770) vagy a helyi kirendeltségeknél, munkapontoknál leadni.

Adományaikért ezúton is őszinte köszönetet mondunk. A jó Isten fizesse meg mindenkinek áldozatát, a maga kegyelmi gazdaságából.

 

Gyulafehérvár, 2013. október 29.

†György s.k.

     érsek

románul >>

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.