Az Erdélyi Római Katolikus Nôszövetségek Egyesületének számos képviselôje április 20-án Erdély különbözô tájairól ezúttal (ismét) Kolozsvárra érkezett az immár hagyományossá vált, minden évben megrendezett tavaszi lelkigyakorlatos napokra.

A Szent Mihály templomban ünnepi szentmisével kezdôdött a lelki töltôdést biztosító három napos rendezvény. Kovács Sándor kolozs-dobokai fôesperes szeretettel köszöntötte az egybegyûlteket: a nôszövetségi elnököket, tagokat, lelkivezetôket, papokat. A homíliát Szilveszter Imre Gábor szentszéki tanácsos, címzetes esperes, hidegségi plébános a Szent Lukács evangéliumában (Lk 10,38–42) leírt történettel kezdte, amelyben a Jeruzsálembôl Jerikóba menô Jézus betániai látogatását mutatta be. A vendéglátó két testvér, Márta és Mária közül az ünneplôket Máriához hasonlította, mert a jelenlevôk is képesek voltak idôt keríteni a sok elfoglaltságuk között arra, hogy a fáradtságos utat is vállalva Jézust hallgassák. Rávilágított a Megváltó által adott szeretetparancs fontosságára. Nélküle nincs boldog házasság. A mai világban a házasságok válságban vannak. Ferenc pápa szavaival élt, miszerint a világi társadalmak emberei “a családot megvetik”, éppen ezért az egyháznak fontos feladat jut, hogy ”rávilágítson Isten ragyogó tervére” és segítse a házastársakat a nehézségekben az ô biztatásával. A család a jövô alapja. Itt ”az élet valóságával találkozunk”. Ezért ”az wgyház számára is a jövô útját jelenti”. Isten az embert férfinak és nônek teremtette. A teremtésben munkatársaivá fogadta. A családot Isten alapította meg Ádám és Éva teremtésekor. Ôk elveszítették a bûn miatt a paradicsomi jólétet, de Isten még ekkor is segítségükre sietett. Elküldte szent fiát a világba, ő is családba született,  hogy megváltsa az emberiséget. Isten országa Jézus Krisztus által épül köztünk. ”Isten országa feltalálható az élet minden területén, kiterjed a családi élet minden kapcsolatára”. Isten igéje a férfi és a nô kapcsolatában nélkülözhetetlen, mert megtanítja ôket szeretetben, hûségben, egyetértésben élni. Nem könnyû feladat ez, hisz két idegen családból származó, különbözô egyéniséggel és jellemmel rendelkezô egyénbôl alakul a házasság, ahol mégis ”el kell fogadják egymást”. A felek ”el kell ismerjék, hogy a házasságban az 1+1 az 3”, mert ez a házassági kapcsolat, a ”te meg én” kapocsolat Istenben csúcsosodik ki. Az ”én–te” kapcsolatot ”mi”-ként kell megélni, az ”enyém–tiedbôl” pedig a ”mienk” lesz.  A házassági hûség és szeretet Istenbôl táplálkozik. ”Isten a legfôbb erô és akaró, minden körülmények között képes összetartani a házastársakat.” Szent Pál szavait felhasználva a házasokat ”Isten kedves választottainak” nevezte, akik csak akkor lesznek boldogak, ha egymáshoz irgalmasak, jók, szelídek, türelmesek lesznek és elviselik egymást, megbocsátanak egymásnak. A szintén Szent Páltól származó szeretethimnusszal bizonyította, mennyire fontos a családban a szeretet és hogyan kell azt megélni: ”a szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, örömét az igazság gyôzelmében leli. Mindent eltûr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.” (Kor 13,1–7) Ezek a szavak csak akkor válnak értékké, ha a felek meg is élik azokat. Azt a családot nevezte életképesnek, amelyben a tagok fel tudják vállani önzetlen szeretettel egymás terheit. Az élet problémáira együtt próbálnak megoldásokat találni az egyház segítségével, aki megtanítja a családtagokat a krisztusi szeretetre, a megbocsátásra és odairányítja ôket  Jézus parancsaihoz. Jézus nélkül nincs boldog házasság, családi élet.

Az áldozáshoz járulók hosszú-hosszú sora bizonyította, hogy a jelenlevô lelkigyakorlatos nôszövetségi tagok igyekeznek megélni a hallottakat, mert a Jézussal való közösséget keresik, megerôsítô erejét hiszik és élnek is az általa felkínált értékes lehetôséggel.

Bíró Jolán Ilona, Vasárnap

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.