Karácsonyi Kavalkádot rendeztek Szentegyházán
Nagyon sok érdeklő­dő, gyermek és felnőtt összegyűlt a szentegyházi piactéren: advent negyedik vasárnapján a rendezvényfolyamon Jézus születésé­nek ünneplésére hangolódtak a szentegyháziak. Élő betlehem, karácsonyi muzsika, meleg tea, zsíros kenyér, vásár, kézmű­vesműhelyek várták az érkezőket.
A vendéglátók sokat tettek, hogy mindannyian megérezzük: a karácsony akkor igazi, ha a jászolban fekvő kis Jézust ünnepeljük. Az ünnepvárók megállhattak, megsejtve a karácsony igazi értelmét. A hangulatos forgatagon az óriási karácsonyfa szomszédságában
szénabálákból alakítottak ki pihenőhelyeket, amelyek védelmet nyújtottak a hűvös szél ellen, és a melengető dobkályhákat is körbeállhatták a fázékonyabbak.
 
Sokan
Példaértékű összefogás, sok-sok munka, egyeztetés, hívogatás előzte meg a Karácsonyi Kavalkádot. A szervezők, a Szent Gellért Alapítvány, Szentegyháza Tanácsa és Polgármesteri Hivatala, a Szentegyházi Ifjúsági Fórum és a Minta munkájára, valamint a népes együttlétre kért áldást Szecsete László szentkeresztbányai plébános. Köszöntőt mondott Rusz Sándor polgármester, a kezdeményezők részéről pedig György Attila. Felléptek: Samu Ramóna és Sálvári Edit tánccsoportjai.
Csender Anett, valamint a Tamási Áron Általános Iskola 3. A osztálya karácsonyi dalokat énekelt. Délután a Minta gitárosait hallhatták.
 
Élő betlehem
Immár öt éve, hogy a Szent Gellért Alapítvány karácsonykor felállítja a „szállást”, amely eddig a szentegyházasfalvi templomtéren volt látható. Nemcsak a betlehemi istálló hangulatát varázsolták elénk, de lehetőséget nyújtottak bárki számára, hogy korhű ruhákban, az állatok között „átélje, megtapasztalja” a Szentcsalád-érzést. Az élő betlehemben minden gyermek kis Jézussá válhatott, az édesanyák és édesapák Máriaként, Józsefként óvhatták gyermekeiket. Ottjártunkkor egy csoport felnőtt énekelt a jászolbölcső körül, a gyermekek a kisdedet dédelgették, és örömük telt az állatok jelenlétében is. A zenét és éneket az IFI zenekar
biztosította.
 
LÉlekmorzsák
Az időről időre elhangzó szentírási részek az ünnep lényegére, az Ünnepeltre irányították a figyelmet. Mellettünk a házigazda fiatalok egymás között arról beszélgettek, mekkora élmény volt a „lélekmorzsa” üzenetét olvasniuk. Mi is választhattunk egy tekercset. E sorok írója döbbenten olvasta: „Jézus mondja, igyekezz! Használd a tehetségeket, amelyeket én adtam neked!” Mellette egy kis grafikán füzet és toll… A gyermekek ajándékokat kaptak, mindenki jóízűen fogyasztotta a rendezvény saját bögréjéből – amit haza is vihetett – a meleg innivalót. Időnként havazott, ki-kisütött a nap is. A bensőséges együttlét igazi karácsonyváró volt. 
 
fotó: Tamás Attila
Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2014. december 23.
Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.