Liturgikus tárgyak, egyháztörténeti emlékek tekinthetők meg a csíkkarcfalvi vártemplom tornyában újonnan kialakított négyszintes múzeumban. A kiállítást a XV. Nagyboldogasszony Napok részeként, a pénteki szentmisét követően nyitották meg a nagyközönség számára.

A toronymúzeum második emeletén: repedt harang 1922-ből

A toronymúzeumban megnyílt tárlat legérdekesebb darabjának többek között a 18. századi barokk stílusú oltárépítmény, a csíkkarcfalvi vártemplom egykori főoltárának megmaradt részei számítanak, ugyanakkor az 1922-ből származó kis repedt öntött harang, a mozsárágyúk, az egykori toronyóra tartozékai, miseruhák, gyertyatartók és még számos érdekes tárgy és kép is a kiállítás részét képezi. Többek között megemlékeztek Mártonffy Györgyről, a csíkkarcfalvi születési erdélyi katolikus püspökről, továbbá a 15-16. században használt kelyhekről, monstranciáról fotókat lehet megtekinteni.

Régmúlt történeteket idéznek

Az egyháztörténeti tárlatot a Nagyboldogasszony búcsús szentmiséjének végén mutatta be a jelenlévő karcfalviaknak és csíkjenőfalviaknak Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári érsekség megbízottja. „A kiállítás az egyházközség egykori életére világít rá, a régmúlt tárgyi emlékek történeteket hordoznak. Felidéznek egyháztanácsi gyűléseket, plébánosokat, adományozókat, valamint ennek a közösségnek egy évszázadnyi történetét” – összegzett a szakember.

Atyáink öröksége

Kelemen Hunor, volt kulturális miniszter is részt vett a falu ünnepén. „Az atyák örökségét ismernünk kell. Ez a kis kiállítás, – amelyet a toronyban a négy emeleten készítettek el –, ahhoz járul hozzá, hogy ismereteink gazdagodjanak atyáink örökségéről, az egyházközség történetéről, Jenőfalvának, Karcfalvának életéről, múltjáról. Ez az ismeret erősíti a nemzeti identitásunkat” – fogalmazott Kelemen.

Toronymúzeum

„Nagyon fontos ez a múzeum a falu életében. Nagyon fontos, hogy ki tudtuk használni a templomtoronynak a belső részét, és ki tudtuk állítani azokat a tárgyakat, amelyeket a faluban még nem láttak: például a régi harangot, a régi miseruhákat, vagy éppen a keresztúti stációképeket” – sorolta Gábor Tibor, Karcfalva polgármestere.

A kiállítást Balla Árpád, szászrégeni plébános áldotta meg, aki a búcsús szentmisét celebrálta. Az ünnepi alkalomból az 1541-ből származó kehelyt használta. Farkas Árpád, a Nagyboldogasszony egyházközség plébánosa pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a toronymúzeum megvalósításához.

A XV. Nagyboldogasszony Napokon, a toronymúzeum megnyitását követően a falu központjában felállított színpadon fellépett helyi fúvószenekar, majd este könnyűzenei koncertek szórakoztatták a helyi közösséget.

Barabás Hajnal, Székelyhon.ro, 2014.08.16.

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.