„Mi kell történjen ebben a világban, hogy újra fontosnak tartsuk azt a szeretetet, amelyik létrehozott, családi fészket adott, felemelt?” – tette fel a kérdést Márton István plébános, a pricskei búcsú ünnepi szónoka.

Szentmise 1545 méter magasságban

Tíz évvel a kereszt felszentelését követően az akkori félezres ünneplőhöz képest csak kicsivel kevesebben, közel négyszázan érkeztek a szombati pricskei búcsúra. Terepjárókkal, traktorutánfutókon, lóháton vagy épp gyalogosan mentek a hívek a Gyergyói-havasok legmagasabb pontjára, az 1545 méter magasságú Pricskére.

Tíz esztendeje áll itt a kereszt két gyergyói család kezdeményezése nyomán, néhai Hajdó István főesperes támogatásával. Az egykori lelkipásztorra emlékeztek, őt idézték meg a szentmise szónokai is. Uram, jó nekünk itt lenni! – olvasható a kereszten, és a hegytetőn számvetésre kérte fel a híveket Márton István gödemesterházi plébános: „Itt, a hegytetőn, Isten tenyerében vedd számba, mennyi félelem van a te szívedben!” Az ünnepi szónok egy történettel támasztotta alá a tényt: a félelem távol tartja az embert a lehetőségektől.

A keresztnek olyan helyet választottak állítói, hogy az a medence minden településéről látható legyen. „A hegyről le kell menni, vissza, a közösségbe, ott kell bizonyítani. De a keresztre bármikor visszatekinthetsz” – hangzott el, akárcsak az, hogy a székely ember büszkeségére a legbüszkébb. Így ha másért nem is, büszkeségből éljen hitben, szeretetben. „Mert az élet Isten nélkül, hit nélkül, család nélkül semmit nem ér. Számodra üres. Élj, cselekedj, szeress, munkálkodj, mert ez az élet értelme!”

A szervező Szent István-plébánia plébánosa, Keresztes Zoltán szintén Hajdó Istvánt idézte, a tíz év után is aktuális tanácsot: az ember egyik kezét Isten megszorítja, de a másikat szabadon hagyja, hogy azzal embertársába kapaszkodhasson. Fogjuk meg egymás kezét, kézen fogva éljük az otthoni mindennapokat, „mert közösen minden szép és jó megvalósítható” – fogalmazott Keresztes, köszönetet mondva azoknak is, akik a kereszt állítóival együtt áldozatot vállaltak, hogy a búcsús szentmise résztvevői közös ebéden vehessenek részt a Pricskén.

Balázs Katalin, Székelyhon.ro, 2014.08.03.

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.