A Jézus Szent Szíve titulusú szentkeresztbányai plébániatemplom szombaton 11 órakor kezdődő búcsús szentmiséjén arra is emlékeznek, hogy 1935-ben kezdődött és még abban az évben be is fejeződött a településrész első római katolikus istentiszteleti helyének építése. A templombúcsú szónoka Potyó Ferenc pápai prelátus, általános helynök, a Gyulafehérvári Érsekség irodaigazgatója.

Szentkeresztbánya mint település 1836–37-ben létesült, amikor Gyertyánffi Jónás vashámort és vasbányászatot hozott létre. Kezdetben lakosai egyházilag Szentegyházasfaluhoz tartoztak. 1922-ben saját egyháztanácsot alakítottak, majd 1927-ben az iskola épületében havonta egyszer szentmisét mutattak be. 1935-ben megfogalmazódott egy kápolna építésének gondolata. Még abban az évben fel is építették, és Jézus Szent Szíve ünnepén bemutatták az első szentmisét. 1941-ben különálló helyi lelkészséggé alakult, Török Ferenc esperes vezetésével. A Domus Históriában feljegyezték: a háború után a lakosság körében gyorsan terjedtek a kommunizmus eszméi. Az újdonsült kommunisták Török Ferenc esperest elkergették, lakását szétverték. Ettől kezdve újra Szentegyházáról látták el a hívek lelki gondozását. 1984-ben a kápolnát kibővítették.

A rendszerváltás után, 1990 januárjában önálló egyházközség lett Szentkeresztbánya. A főhatóság a plébánia vezetésével a szentegyházasfalvi segédlelkészt, András Józsefet bízta meg, aki tíz évig vezette a plébániát. A templom mellett megvásároltak egy magánházat, és ezt alakították át papi lakássá. Ma az egyházközség saját kántori lakással, temetővel, egy ifjúsági és cserkészházzal rendelkezik. Az elmúlt években kívül-belül megújult a plébániatemplom, korszerűsítették a környezetét is. Jelenleg Szecsete László római katolikus lelkész vezeti az egyházközséget.

Molnár Melinda, Székelyhon.ro, 2015.06.19.

Cikk
250 igen szavazattal 2026. február 18-án a Képviselőház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely már korábban átment a Szenátuson is, és amely megemlékezve a püspök születésének 130. évfordulójáról a 2026-os évet „Márton Áron püspök évének” nyilvánítja. (Forrás: Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóközleménye)
Cikk
Hamvazószerdával belépünk a nagyböjt szent idejébe. Ez az idő minden esztendőben arra hív bennünket, hogy elmélyülten szemléljük Jézus Krisztus szenvedését, halálát és feltámadását, megváltásunk misztériumát. Nem pusztán egy történelmi eseményre emlékezünk, hanem arra a szeretetre, amellyel Isten egészen a kereszthalálig elment értünk.
Cikk
A nagyböjt olyan időszak, amikor az Egyház anyai gondoskodással arra hív bennünket, hogy újra életünk középpontjába állítsuk Isten misztériumát, s így hitünk új lendületet kapjon, és szívünk ne szóródjon szét a mindennapok aggodalmai és zavaró körülményei között.