D. a J. Kr.!
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

1223. karácsonyát Assisi Szent Ferenc úgy akarta megünnepelni Greccioban (ejtsd: Gréccsó), hogy testi szemével is láthassa a betlehemi barlangot az újszülött Kis Jézussal, a Szűzanyával és Szent Józseffel. Celanói (ejtsd: Csélánói) Tamás, Szent Ferenc egyik első követője és életrajzírója így emlékezik meg az eseményről: „Boldogságos Ferenc, mint már azelőtt is többször megtette, karácsony előtt vagy tizenöt nappal magához hívatta János urat, és így szólt hozzá: ’Ha azt akarod, hogy az Úr közelgő ünnepét Greccióban üljük meg, úgy siess, és szorgalmasan tégy meg mindent, amit mondok neked! Meg akarom ugyanis eleveníteni a betlehemi kisded emlékezetét, és tulajdon testi szemimmel akarom szemlélni gyermeki korlátoltságának kényelmetlenségeit, látni akarom, hogyan helyeztetett a jászolba és hogyan feküdt azt ökör és a szamár előtt a szénán.’ A derék és hűséges ember a parancs hallatára elsietett, és a kitűzött helyen előkészített mindent, amit a szent kívánt tőle... Készen állott a jászol, ott volt a széna, odavezették az ökröt és a szamarat. Ünnepelt itt az egyszerűség, vigadozott a szegénység, felmagasztaltatott az alázatosság, és Greccio mintegy új Betlehemmé alakult át.” (Szent Ferenc első életrajza, XXX. Fejezet, Újvidék-Szeged-Csíksomlyó 1993,91.)

Azóta mi is betlehemet állítunk a karácsonyfa alá. Segít áhítatunkban, hogy jobban beleéljük magunkat Megváltónk születésének titkába. A jászolban és a jászol körül ott van az egész Szent Család! Hányszor fohászkodunk őseink imájával: „Jézus, Mária, József, nektek ajánljuk szívünket, lelkünket. Jézus, Mária, József, álljatok mellettünk végső küzdelmünkben. Jézus, Mária, József, segítségetekkel békében költözzék el lelkünk. Ámen.” (Gyulafehérvári PREORÁTOR 2003,52.)

Nem csoda, ha Ferenc Szentatyánk – aki Assisi Szent Ferenc nevét választotta első pápaként pápai névnek – már 2016. január 4-én pápaként zarándokolt el Greccioba magánúton. Idén december 1-jén ismét elzarándokolt nyilvánosan Greccioba, és apostoli levelet írt Isten Népének a „jászol” jelentőségéről.

Mivel főünnepeink olyan gazdagok témában, szükségesnek látta az Anyaszentegyház, Keleten és Nyugaton egyaránt, hogy a főünnepek mellékszereplőinek – vagy egy-egy témának a főünnep után – külön ünnepet vagy emléknapot szenteljen. Ezért van az érvényben lévő naptárunkban is a karácsonyt követő vasárnapon Szent Család: Jézus, Mária és József vasárnapja! A Szent Család minden katolikus keresztény családnak az eszményképe.

Aquinói Szent Tamás összekapcsolja a karácsonyt és az Oltáriszentséget: „Az Oltáriszentség a megtestesülés kiterjesztése, Jézus az Oltáriszentségben éli megtestesülésének titkát, betlehemi életét.” Ezért nevezi számos lelki író az Oltáriszentséget „örökös karácsonynak”.
Örvendünk, hogy 2020. szeptember 13-20. között a Katolikus Világegyház az 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszust (NEK) Budapesten tartja. (Ez már a második alkalom, ugyanis 1938-ban a 34. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszusnak szintén Budapest adott helyet.) A résztvevők – anyanyelvüknek megfelelően – külön programokon vehetnek majd részt.

Az Úr Jézus az Utolsó Vacsorán nem emlékképet osztott, hanem megalapította az Oltáriszentséget, saját Szent Teste és Vére Szentségét és az Egyházi Rendet – „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” (1Kor 11,25). Azóta ott van érvényes Oltáriszentség /szentmiseáldozat/, ahol érvényes egyházi rend/papság van. A kettőt pedig összekötötte a szeretet új parancsával. Azért új, mert új mértéket adott: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.” (Jn 13,34)

Amikor kegyelemteljes Karácsonyt és boldog új esztendőt kívánok Kedves Testvéreimnek, ugyanakkor azt is kívánom, hogy újuljatok meg az Oltáriszentség iránti tiszteletben: gyakori szentáldozással, szentségimádással és az Úrnap méltó megünneplésével. Így készüljünk részt venni az 52. Nemzetközi Eukarisztikus Kongresszuson, akár személyesen, akár lélekben – otthon.

Kegyelemteljes Karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog újesztendőt kívánok Tisztelendő Testvéreimnek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek!

Gyulafehérvár, 2019. Karácsonyán, Urunk Születése főünnepén

† György s.k.
érsek

Cikk
Az arc és a hang minden személy egyedi, megkülönböztető jegyei. Kifejezik megismételhetetlen identitását, és minden találkozás alkotóelemei. Ezt az ókoriak jól tudták. Ezért az emberi személy meghatározására az ókori görögök az arc (proszópon) szót használták, amely eredetét tekintve azt jelenti: ’ami a tekintet előtt áll’, ’a jelenlét és a kapcsolat helye’.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.