Etéd a középkorban Küsmöd anyaegyházhoz tartozott. 1332-ben a pápa tizedjegyzékben Kusmend néven szerepel. A reformáció idején az etédiek is, a szomszéd falvak lakóihoz hasonlóan, reformátusok lettek. Az 1780-as években visszatértek régi vallásukhoz, s 1783-ban már saját plébániával rendelkeztek. A korábban a Firtos várában székelő minoriták Etédre költöztek, s ők vezették a plébániát. 1793-ban a faluban nagy tűzvész pusztított, s a szerzetesek kénytelenek voltak elköltözni a Korond végében levő Árcsóra, innen látták el az etédi hívek lelkigondozását. Imaházat, majd kápolnát építettek, Vitos Mózes plébános pedig 1875-ben templomot. Ettől kezdve állandó helyben lakó papjuk volt. Az utolsó plébános Bányász József minorita atya volt 1980-ig. Egy ideig Atyháról, ma pedig Székelykeresztúrról látják el.
Postacím:
537005 – Atid, nr. 344., jud. Harghita
Örökös szentségimádási nap: március 3.
Cikk
A feltámadt Jézus vezetésével és oltalma alatt húsvét negyedik vasárnapján, „a Jó Pásztor vasárnapján” tartjuk a hivatások 63. világnapját. Ez kegyelmi alkalom arra, hogy megosszak néhány gondolatot a hivatás belső dimenziójáról, melyet úgy értünk, mint Isten azon ingyenes ajándékának felfedezését, amely szívünk mélyén sarjad és bontakozik ki.
Cikk
Korunk megsebzett világában, amikor háborúk, társadalmi feszültségek, ideológiai szembenállások és a közbeszéd eldurvulása sok ember szívében félelmet és bizonytalanságot keltenek, különösen nagy szükség van a józanság, a felelősség és a lelki tisztánlátás hangjára.
Cikk
2026. április 18-án a székesegyházban de. 11 órától bemutatott ünnepi szentmise keretében főegyházmegyénk számára diakónussá szentelem a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet három V. éves akolitusát.
(Részlet a IV. / 2026. számú körlevélből)