Gyimesközéplok

Gyimes a magyar nyelvű vallásgyakorlás legkeletibb területe. A vidék római katolikus hívei a kezdetektől napjainkig a gyulafehérvári püspökséghez tartoztak. A völgy az 1700-as évektől kezdett benépesedni. A telepesek nagy része Csíkból, Gyergyóból és Háromszékről csángált Gyimesbe, de a szintén római katolikus moldvai csángók közül is vándoroltak a tömbmagyarság irányába. A Gyimesvölgye a csíki községek közbirtokosságainak a tulajdona volt, a telepesek zsellérként dolgoztak, majd lassan megvásárolták a lakóhelyeket, kaszálókat és később az erdőket is. A völgyet az ezeréves határ választotta el Moldvától, ahová a Tatros mellé 1626-ban Bethlen Gábor fejedelem egy vámházat és vám-váracskát építtetett, amelynek romjai a mai napig láthatóak Gyimesbükk és Palánka határánál. 1850-ben egy hivatalos összeírás szerint, habár a betelepültek száma több mint 2536, még nem jöttek létre hivatalos falvak, községek. Így Felsőlok, Középlok és Gyimesbükk még nem szerepel az összeírt felcsíki 21 község között.
Az első gyimesi templomot a magyar királyi kincstár építette 1782-ben a határállomás katonái, vámtisztjei és más alkalmazottak számára. Ennek 1785-ben már állandó papja volt.