1263-ban Baach néven írták. 1272-ben is szerepel. 1336-ból származó adatok szerint a kolozsmonostori apátság templomot tartott fenn. 1348-ban János nevű káplán szerepel. 1417-ben Szent Ágnes tiszteletére szentelt templomról van adat. 1459-ben Mátyás királytól malomjogot kapott. A középkorban Szent Ágoston volt a védőszentje. A templom stíluselemei (kapuk) a 13–14. századra utalnak. Kelemen szerint a templom mai formáját a 15. században nyerte el, később barokk stílusban építették át. Az új liturgikus teret 1991-ben alakították ki, amikor kikerült a templomból a régi oltár és a szószék. Ekkor készült el a templom új bútorzata is. Mindkét munkálatot a falu szülötte, Túrós Dezső plébános fi nanszírozta. A főegyházmegyénk 2009-es millenniumi évében a temetőben ravatalozó kápolna épült, melynek megáldására a templombúcsú napján, Szent Péter és Szent Pál ünnepén került sor. Kisbács a reformáció idején is megmaradt katolikusnak, amiért Báthori István 1581-ben a jezsuitákra bízta. A jezsuiták kiűzése után református kézre került a templom, de Báthori Gábor visszaadta a kitartó katolikus híveknek. Többszöri megszakítás után végleg katolikus maradt 1766-tól, amikor plébánialak is épült. Jelenlegi plébániáját 1864-ben építették, melyre 2009-ben tetőszobák kerültek. 1750-től volt katolikus iskolája, melyet 1948-ban államosítottak. Jelenleg a katolikus magyar gyerekek Kolozsváron tanulnak.
Adresă:
407055 – Baciu, str. Transilvaniei, nr. 315., jud. Cluj
Tel.:
0264-260.670
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: december 22.
Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.