Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló egyházközség volt. Népességéről az első adat az 1567. évi adójegyzékből származik. Ebben Zenthlelek 54 kapuval, azaz 54 adófizető családdal szerepel, és a szék közepes nagyságú helységeinek egyike. A település lélekszáma a 19. század második felében és a 20. század 30-as éveiben volt a legnagyobb, amikor meghaladta a háromezret. Jelenleg kb. 2450 székely magyar és 350 magyar ajkú roma lakik Kézdiszentléleken.
A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus. Ezen kívül itt él még kb. 30 református és néhány unitárius. A cigányság vallási szempontból megosztott. Jórészt római katolikusok, de vannak, akik a Jehova Tanúi közösséghez tartoznak. A kézdiszentléleki templom a 15. század második felében épült gótikus stílusban. A 18. század folyamán a templombelsőt barokk stílusban átalakították. A templom dísze az 1685-ből való főoltára, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Jelentős átalakításon ment keresztül Balázs György plébános idejében, 1988-ban, amikor a templomot kereszthajóval bővítették. A templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült. A templom búcsúját „régi szokás szerint” pünkösd másodnapján tartják.
A kézdiszentléleki egyházközség életéhez szorosan kapcsolódik a Perkő tetején található, alaprajzával négylevelű lóherére emlékeztető kápolna, és a közvetlen szomszédságában lévő négyszögletes harangláb. A kápolna építésének időpontját egyes történészek a korai középkorra, mások a 17. század végére, 18. század elejére teszik. A Felső-Háromszék minden pontjáról jól látható kápolna évszázadok óta összegyűjti a környező falvak katolikus híveit, hogy augusztus 20-án, Szent István napján együtt emlékezzenek és imádkozzanak, hitükben, magyarságukban és az egyházhoz való hűségükben megerősödjenek.
Kézdiszentlélek egyházközség egyetlen filiája Kiskászon. 1567-ben, első okleveles említésekor 12 kapuval szerepelt. A falu lakói hosszú ideig Szentlélekre jártak templomba, mivel saját templomuk nem volt. 1978–84 között egy lakóház átalakítása, bővítése révén hozott létre templomot magának a faluközösség, s ezt Árpád-házi Szent Margit oltalmába ajánlotta. Kiskászonban található a Búcsújárók emlékháza (1996-tól). Kézdiszentléleken található még a Szent Klára Öregotthon: 18 férőhelyes. 1995-től
működik, és a mallersdorfi ferences nővérek vezetik.
Adresă:
527150 – Sânzieni, nr. 276., jud. Covasna
Tel.:
0267-366.018
Serviciu
Cantor: Dávid IstvánZi de adorație perpetuă: november 8.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 8 és 11 órakor. Hétköznap: hétfőn és szerdán 7,30 órakor, más napokon 16,30 órakor 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului.
(Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre.
Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.