Kézdiszárazpatak
Adresă:
527153 – Valea Seacă, nr. 162., jud. Covasna
Tel.:
0267-346.106

Kézdiszárazpatak

Szent Bertalan apostol, plébánia
Serviciu
    • Ft.
    • plébános
    • tb. főesperes
    • szentszéki tanácsos
Cantor: Csulak Csaba

A település első említése 1311-ből való, amikor Kézdy Balázs, Olcy gróf fi a, szárazpataki birtokát végrendeletében Opur János fiaira: Istvánra, Miklósra, Demeterre és Péterre hagyta. Ez az okmány terra Zarazpatakként jelöli a falut. Ebben az időben a falut szabad besenyők lakták, akik a székelységgel egy zászló alatt harcoltak. Őket a hatalmas Aporok tették erőszakkal jobbágyokká. Ekkor szakadt a falu Felső-Fehér vármegyéhez egészen 1876-ig, amikor Háromszék vármegye bekebelezte. Az 1823. évi visitationis decretumban a szárazpataki anyaegyház alapítását 1620-ra, a korábbi sematizmusokban 1621-re teszik. Ekkor Szárazpatak volt a máter, a szomszédos Kézdikővár (Pusulnik) pedig a leányközség. Azelőtt fordítva volt, a pápai dézsmát az önálló Pusulnik, azaz Kézdikővár fi zette. Az 1777-ben Mária Terézia által bevezetett iskolareform (Ratio Educationis) előtt a településen már intézményesített oktatás működött, ugyanis 1774-ben a templommal szemben fekvő telken, az egyházközség költségén kántori lakot építettek, amely a scholát és a harangozói szállást is magába foglalta. Kézdiszárazpatak 1786-ban 79 családot, összesen 379 lelket számlált. Ekkor építették a papilakot. Mostani templomát 1798-ban építették, részben vallási alapból, részben a község költségén. A falu búcsúünnepe augusztus 24., a védőszent ünnepe. Kézdiszárazpatak lakói jó hazafiak voltak. A nemes eszmékért az idők folyamán sokan áldozták életüket. Emléküket a templom előtti téren a Hősök emlékműve őrzi. 2006. március 15-én ünnepélyes keretek között testvérkapcsolati szerződést kötöttek a magyarországi Piliscsabával, és ebben az évben szobrot is állítottak Isten Szolgája Áron püspöknek.

Zi de adorație perpetuă: november 24.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 10,30 órakor. Hétköznap: télen 17, nyáron 19 órakor.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.