Szamosújvár
Adresă:
405300 – Gherla, str. Stefan cel Mare, nr. 5., jud. Cluj
Tel.:
0264-241.916
Fax.:
0264-241.916

Szamosújvár örmény szertartású plébánia

Szentháromság, plébánia

Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”. I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott Verzerescul Oxendius püspök vezetésével, aki I. Lipóttól kérte az engedélyt az építkezésre. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom. Ezt az örmény katolikus templomot, mely Szamosújvár első temploma, Simai Salamon és neje építtette. Eredetileg kőfallal volt körülvéve, ebbe volt beleépítve a Szent Kereszt kápolna. A templomnak három oltára van: a főoltár a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja az angyali üdvözletkor (a templom titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony), a mellékoltárok pedig a Szentháromságot és Világosító Szent Gergelyt, az örmény nép védőszentjét. 1898–1899-es években átalakították a templomot. Két kápolnát építettek hozzá jobb és bal felől, Világosító Szent Gergely és Szent Anna tiszteletére.
Szamosújváron a késő barokk szinte egyedülálló megnyilatkozása az örmény székesegyház. A templom építését 1748-ban kezdték el a négyszögű főtér déli oldalán. Az építéshez szükséges kiadásokat az örmény katolikus egyház és a hívek adományaiból fedezték, Mária Terézia királynő pedig 1200 forinttal járult a templom felépítéséhez. A templom szentélye már 1759-ben elkészült, szeptember 8-án pedig megtartották az első szentmisét. 1800-ban a templom teljesen elkészült, oltárai azonban csak 1804-ben. 1804. június 17-én szentelte fel a templomot a Szentháromság tiszteletére Mártonfi József római katolikus püspök, aki „basilikának” nevezte a templomot. Az oldalkápolnában őrzik Rubens vagy a Rubens festészeti iskolához tartozó egykori tanítvány festményét: Levétel a keresztről.
A város személyiségei: A városban élt és tevékenykedett az erdélyi örménység számos nagy hírű személyisége, mint pl. Verzerescu Oxendius örmény katolikus püspök, aki Rómához csatolta az erdélyi örmény közösséget; Lukácsi Kristóf esperes, történész, író, az örmény katolikus fi úintézet megalapítója és támogatója; Szongoth Kristóf tanár és történész, az Armenia folyóirat alapítója és szerkesztője; Czetz János 1848-as szabadságharcos; Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők parancsnoka; Gorove László helytörténész, író. A 18. század első felében a szamosújvári örmények kirajzása egy folyamatos jelenség képét mutatta. A népfelesleg vagy az élelmesebbek már korán letelepedtek Kolozsváron, Tordán, Désen, Bonchidán, Bethlenben, Zilahon, Szilágysomlyón és Erdély más városaiban. A városok vezetőinek többször is gondot okozott az agilis örmények megjelenése és konkurenciája a helyi piacokon. A helyi tanácsok által hozott határozatok sokáig tiltották az örmények letelepedését, valamint ház- és földvásárlását, azonban ezek a legtöbb esetben csak papíron maradtak, ugyanis az új jövevények idővel otthon érezték magukat az új településen. Ennek az lett a következménye, hogy a lakhelyet változtatott örmény családok elszakadtak kultúrájuktól, hagyományaiktól, és egy-két generáció után a helyi lakosságba olvadtak. A 20. században a tehetősebbek elhagyták Szamosújvárt és új életet kezdtek Nyugaton. Így jutottak el nemcsak Budapestre, hanem Klagenfurtba, Bécsbe, Regensburgba, Madridba, New Yorkba, Bostonba, Melbourne-be stb. Napjainkban az erdélyi örménység jelenléte tetten érhető a  különböző vallásos ünnepek és az ezekhez kapcsolódó népszokások továbbélésében. A nemzet apostolának, Szent Gergely napjának megünneplése kiváló alkalmat ad arra, hogy Szamosújváron az erdélyi és a világ más tájairól érkező örmény származásúak találkozhassanak.

Zi de adorație perpetuă: október 31.
Sfintele liturghii: Hétfőn, szerdán, pénteken 9 órakor, kedden, csütörtökön 17 órakor télen, 18 órakor nyáron. Vasár- és ünnepnap 9 órakor
Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.