Kiskapuson a 14. században már volt plébános és templom. A reformáció idején azonban lutheránusok lettek, mivel a környéken szászok laktak. Az 1760-as években sokan visszatértek a katolikus hitre, és próbálták a templomot is visszavenni, de a kiszálló vegyes bizottság a lutheránusoknak ítélte a templomot. Ezért 1779-ben új templomot építettek, azóta van katolikus plébánia Kiskapuson. Ekkor Kiskapus fi liái voltak: Bólya, Mihályfalva, Hidegvíz, Nagysejk, Kissejk, Csicsóholdvilág, Egérbegy, Asszonyfalva, Baromlaka, Martontelke, Kisekemező és Keszlér.
A múlt század elején fellendült a hitélet, megalakult a rózsafüzér-társulat, a legényegylet, de a század végére ezek a hitbuzgalmi társulatok megszűntek. A múlt század derekán alakult gyárak idevonzották a székely falvakból a családokat, ami gyarapította a hívek számát. Nyomasztó jelenség az itt élő emberek életében a „jólét” utóterméke: a korom. Az emberek nehezen viselték az egészségtelen légkört, a század végén sokan elvándoroltak.
Mikeszásza: 1309-ben már temploma volt. A hívek a reformáció idején itt is lutheránusok lettek. II. József idejében a templom nagy vita árán visszakerült a katolikusok birtokába. A vitát úgy oldották meg, hogy a szentélyt a katolikusok használták, a kórusrészt pedig a reformátusok. A hajórészt lebontották, és abból befalazták a felek a saját részüket. A templom mellett a plébániaépületben lakott a harangozó, míg a hívek lelkigondozásáról a hosszúaszói plébános gondoskodott 1782-től. Az anyagi dolgok és a templom fenntartása az akkori döntés értelmében a mikeszászi hívek kötelessége volt. Az államosítás alkalmával elvették a plébániát és a templom cintermét. 1950-ben Hosszúaszó megszűnt önálló plébánia lenni. Akkor Mikeszászát először Türhöz, majd Szebenhez, 1965-ben pedig Hosszúaszóval egyetemben a tövisi plébániához csatolták, 1981-től pedig Kiskapusról látják el.
Hosszúaszó: Első templomában a küküllői főesperességhez tartozó Hosszúaszón Péter nevű pap szolgált (1332). A reformáció idején a szászok lutheránusok lettek, a magyarok pedig reformátusok. A katolikus egyház a 18. században éledt újra a medgyesi ferenceseknek köszönhetően. Bajtay József Antal püspök gondoskodott a reformáció után újraszerveződő egyházról, és megépíttette a második templomot. 1882-ben a következő fi liái voltak: Mikeszásza, Kiskerék, Csicsóholdvilág, Csonád, Sorostelj, Kisselyk, Lodromány. A harmadik templom a második templom helyén épült a Státus támogatásával.
1950-ig önálló plébánia volt a filiáival egyetemben. A 20. században az egyházközség nagy támogatója a Jósika bárói család volt.
Adresă:
555400 – Copşa Mică, str. Mediaşului, nr. 102., jud. Sibiu
Tel.:
0269-847.059
Fax.:
0269-847.059
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: december 1.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon: 10,30 és 19 órakor, hétköznap 19 órakor 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului.
(Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre.
Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.