1150 előtt székelyek lakták, ezért a székelyek földjének (Terra Siculorum) nevezték. Ennek emlékét őrzi a főutca régi neve: Innere Siculorumgasse. Utána szász település lett. A városi levéltár oklevele szerint már 1151-ben létezett. 1203-ban már a sebesi dékánság székhelye lett. A település megnevezései: Malenbach, Sebus, Mulnbach, Mülnbach, Zazsebes, Szászsebes.
Az első plébános neve 1245-ből ismeretes: Th eodor, szebeni kanonok. A későbbi századokból több plébános neve is fennmaradt. A ma is álló, hatalmas, román csúcsíves stílusú plébániatemplom több építési szakaszban kapta a mai formáját a 12. századtól a 15. századig. A középkorban domonkosok telepedtek le a helységben, akik felépítették a mai ferences templomot és kolostort. Az adatok szerint a 16. század elején a ferencesek is jelen voltak Szászsebesen. A város papjai, szerzetesei és hívei szászok voltak, és nem tartoztak az erdélyi püspök joghatósága alá, hanem a szebeni prépostsághoz, a szerzetesek pedig a rendi elöljárókhoz. A reformáció idején, a 15. század első felében a papok, szerzetesek és hívek lutheránusok lettek, a plébániatemplom is az övék lett. A kolostor megszűnt, bezárták a templommal együtt, és a városi tanács tulajdonába került. Kétszáz évig nem használták, ezért tönkrement. Az egyházmegye visszaállítása után a ferencesek kérték és meg is kapták a királytól a templomot és a kolostort. 1731-ben átvették az újjászervezett plébániát, majd Mária Terézia segítségével felújították a templomot és a kolostort egyaránt. A kolostornak és a plébániának mindig kis létszámú közössége volt, akik különböző nemzetiségnek voltak a tagjai: németek, magyarok, olaszok, románok, cigányok. Néhány gazdagabb család is volt közöttük. A kis közösség az 1848-49-es szabadságharcban, az első és második világháború idején, valamint a háborúk utáni változásokban még jobban megcsappant. A második világháború végén a német nyelvű hívek közül sokakat szovjet munkatáborba vittek, évekig dolgoztatták. Sokan ott lelték halálukat. A németek nagy része a második világháború és a rendszerváltások után kivándorolt. A hívek ma többnyire idősek.
Adresă:
515800 – Sebeș, Str. Mihai Viteazul, nr. 35., jud. Alba
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: január 5.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 11 órakor, hétköznapokon 7:50 órakor 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului.
(Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre.
Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.