Csernakeresztúr

A madéfalvi vész után a Bukovinából telepített székelyek utódaiból 1911-ben mintegy 115 magyar katolikus család keresett új otthont a Hunyad megyei Csernakeresztúron. Ezen öt falu neve: Andrásfalva, Hadikfalva, Józseffalva, Istensegíts, Fogadjisten. A falu népe ezáltal 750 római katolikus székellyel gyarapodott. A piskitelepi plébános és hunyadi főesperes, Nyújtódi Jancsó Ernő, munkához látott, hogy az idetelepített tekintélyes számú és vallásos székely nép a megfelelő lelkigondozásban és nevelésben részesüljön. Csernakeresztúr ekkor Piskitelep fi liája volt. Minden hónap negyedik vasárnapján és minden csütörtökön volt szentmise, utóbbin a gyermekeknek hittanóra is. A szentmiséket egyelőre az általános iskolai tanteremben tartották. Sok utánajárás után és a megfelelő anyagi háttérrel 1914-ben letették Csernakeresztúron az új katolikus templom alapkövét. Jancsó Ernő főesperes hirtelen halála és a háború miatt megtorpant a templom építésének az üteme, de 1916. szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén, Hoboth József alesperes-plébános mégis megáldotta az új templomot és átadta rendeltetésének. 1918-ban Csernakeresztúr önálló plébánia lett. Egyelőre a régi Furka-féle ház szolgált plébániának. 1944–1945-ben az egyházközség új katolikus iskolát épített, amit azonban 1948-ban államosítottak. 1948. október 13-án meghalt Dézsi Lajos, a hitközség plébánosa, aki 1919-tól kezdve hűségesen szolgálta híveit három évtizeden át. Az új plébános, Kósa József idejében, 1955-ben épült fel az új plébánia, aki 1971-ig, haláláig itt szolgált. Azóta az egyházközség létszáma nem sokat változott.