Zalatna
Adresă:
516100 – Zlatna, str. I. L. Caragiale, nr. 2., jud. Alba

Zalatna

Nepomuki Szent János, plébánia
Serviciu

1367-ből van adat a templomáról, ekkor Konrád volt a plébánosa, de temploma valószínűleg már jóval korábban is állt. A reformáció idején a katolikus lakosság részben református, részben pedig lutheránus lett. A település középkori temploma ma görögkeleti híveket szolgál. A katolikus egyház 1722-től újult meg ismét. 1752-ben kezdték meg a templom építését. 1778. június 21-én gróf Kolonits László, Erdély püspöke szentelte fel a zalatnai templomot Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom hajója a 19. század elején romossá vált, ezért lebontották és újjáépítették. 1848. október 23-án felgyújtották a templomot. Két évig siralmas állapotban volt: fedélzet nélkül, csonka toronnyal és kormos falakkal. A templom helyreállítását csak 1851 tavaszán fejezték be, és még abban az évben Bodnár Lajos nagyági plébános, bányavidéki esperes benedikálta. Alabástrom főoltára az egykori gyulafehérvári trinitárius templomból került Zalatnára.
A régi plébánialak a templommal együtt leégett. Utána épült az új – szintén a templom mellé, amit a ’60-as évek elején lebontottak. A patak túloldalán fekvő telket választották az új plébánia helyének, mert az volt legközelebb a templomhoz. Mai napig is ott áll a zalatnai plébánia épülete. A plébánia eredetileg a bányavidéki esperesi kerülethez tartozott hosszú ideig, míg 1921-ben a hegyaljai esperesi kerülethez csatolták.

Număr de suflete: 45Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon: 10 órakor
Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.