Csíktaploca
Adresă:
530240 – Miercurea Ciuc, str. Topliţa, nr. 110., jud. Harghita
Tel.:
0266-371.361
Fax.:
0266-371.361

Csíktaploca

Mindenszentek, plébánia
Serviciu
Cantor: Bartos András

A csíksomlyói anyaegyházhoz tartozott 1908-ig. Mint polgári község, már a 15. században önkormányzattal rendelkezett. Saját temploma még nem volt, ezért Csíksomlyóra jártak a Szent Péter egyházhoz. A hivatalosan megemlített első kápolnát 1726-ban építették Szent Lőrinc vértanú diakónus tiszteletére a mai plébánia telkére. Átellenben az utcát is Kápolna utcának nevezték el, amelyet később, a kápolna megszűnése után, Holló utcának hívtak. Taploca elnevezését inkább szláv eredetűnek mondják, bár van olyan leírás is, amely egy Taploka nevű nagyobb földbirtokkal rendelkező családtól származtatja. A másik földbirtokkal rendelkező család a Sándor család. Vagyonát pénzzé téve, nagyon sok család házat épített, megtelepedett. A Sándor család Csíkszentmihályról telepedett Taplocára. Az 1600-as években megjelentek a szárhegyi Lázárok, akik itt is gyarapították földbirtokaikat, és nagyon sok embernek megélhetési lehetőséget nyújtottak. Az ő tulajdonukat képezte a községháza és a jegyzői lakás. Ebben a községházban hoztak ítéletet és kínoztak meg embereket az 1764-es madéfalvi veszedelem idején. Ma a községháza kultúrotthon, a jegyzői lakás magáncég tulajdonában van. A Lázárok adták a községi temető területének nagyobb részét, amely ma a taplocai plébánia tulajdona. Taplocának az első temető helyisége a Szent Lőrinc kápolna cinterme volt. A második a delnei út elágazójánál lévő Nepomuki szentély mögötti majdnem 1 hektáros területén, a harmadik a plébánia templom mögötti 2 hektáros területén fekszik. A Nepomuki kis kápolna építésének idejéről nincs leírt dokumentáció. Ellenben Lajos Balázs taplocai születésű plébános jegyezte le kortörténeti írásaiban, aki 1892-ben született: „Nagyapámtól tudom, Nepomuki Szent János kápolna emberemlékezet óta ott áll a mai helyén. Ez a kápolna irányította a Felcsík és Gyergyó búcsúra jövő keresztaljákat a csíksomlyói kegytemplom felé.” A plébániatemplomot 1881–1884 között építették, miután a Szent Lőrinc-kápolna földrengések következtében 1812–1820 között erősen megrongálódott. A lelki szolgáltatást a csíksomlyói plébánia és a kegytemplom ferencrendi atyái látták el hosszú éveken át. A plébánia épületét Körösi Géza plébános építtette 1905–1907 között. Az első önálló plébános Márkos Endre 1908–1964-ig. Őt követte Erőss Lajos pápai prelátus, nagyprépost 1964–1971-ig, utána Nagy Imre plébános következett 1971–1984. Két kiemelkedő taplocai egyéniségről kell említést tennünk: Görög István (1631–1678) ferences bákói püspöki helynökről, majd egész Moldva vicarius generálisáról és Gegő Elek ferencesről (1805–1839), a moldovai csángó magyarok nagy istápolójáról, a magyar parlamentben is képviselőjük volt.
Erdőalja-Csiba temploma 2003–2007 között épült.

Zi de adorație perpetuă: április 25.
Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.