Neve már a 13. században szerepelt, a településnek székely-magyar lakossága van, jórészt római katolikus vallású hívekkel. Elenyésző a más vallású hívek száma. Van néhány Jehova tanúja, akik 1970-től jelentek meg, és zavart is keltettek az egyházközségben. A lakosság fő foglalkozása a múltban a földművelés volt, valamint az állattenyésztés, melynek jelentősége csökkent. Az egyházközség hívei a történelmi években, mint például az első és második világháború alatt, sok megpróbáltatáson mentek keresztül. A templom kerítésében található világháborús emlékmű bizonyítja, hogy milyen sokan veszítették életüket. A kollektivizálás után a munkásoknak egy része a közeli gyárakban próbált munkát keresni, mások a balánbányai üzemeknél keresték megélhetésüket. 2006. június 1-től a bánya működése megszűnt, bezárták. A fi atalok közül sokan a határon túlra mentek dolgozni. Az egyházközség hívei mindig ragaszkodtak templomukhoz és papjukhoz. A középkorban nagybirtokosok és uradalmak is voltak a községben, akik segítették és támogatták az egyházközséget. Az Abaff y főúri családnak kúriája és házi kápolnája volt a mai plébánia területén. Ide jártak a hívek vasár- és ünnepnapi szentmisére 1725-től, amikor a régi templom rommá vált. A jelenlegi templom 1778-ban készült el. A történelemben sokat szereplő híres Lázár grófok fészke volt Csíkszenttamás, innen ágaztak el Erdély különböző helységeibe. Más nemes családok: Angyalosi, Sándor, Bocskor, Fancsali, Boros, Henter és Bogády. Az egyházközségre hagyományozta a csíkszentdomokosi Sándor család a határban található kis Szent Anna-kápolnát, ami a család temetkezési kriptájául szolgált. E kápolnánál minden év július utolsó vasárnapján ünnepi búcsús szentmisét végeznek a hívek nagyszámú részvételével. Az egyházközség sokat emlegetett és napjainkban is fi gyelmet érdemlő történelmi műemléke a falutól kb. 2 km-re található, ún. Csonkatorony, ahol ásatásokat végeztek a 2002–2003-as években. Ezek alapján mára bebizonyosodott, hogy ott Árpád-kori, majd gótikus stílusban bővített templom állt.
Adresă:
537037 – Tomeşti, nr. 612., jud. Harghita
E-mail:
Serviciu
Cantor: Gábor CsabaZi de adorație perpetuă: május 16.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului.
(Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre.
Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.