A csíkszentmiklósi egyházközség a 12. század végén, a 13. század elején jöhetett létre. Első említése a vatikáni levéltárban található, amely szerint 1332-ben és 1334-ben a község István nevű papja adózott a pápának. Ebben a korban épülhetett az első templom, román stílusban. A 15. században épült az a gótikus templom, amelyet 1777-ben bontottak le, de a tornya megmaradt, amely Endes Miklós történész szerint egyike a legnagyobb és legszebb csíki gótikus tornyoknak. A mai templom 1777 és 1784 között épült barokk stílusban. A csíki falvakat sokszor pusztították a Moldvából betörő tatár csapatok. Csíkszentmiklóssal kapcsolatban megemlíthetjük az 1694-es betörést. Midőn a tatárok rátörtek egy nemes lófő házára, Judit nevű lányuk karddal védte magát és kilenc tatárt levágott, míg végül ő is holtan rogyott össze a tatárok kardcsapásai alatt. A templom déli bejáratánál található az 1689-ben Brassóban öntött harang, amely 1992-ben elrepedt, de műemlékként őrzik. A csíkszentmiklósi egyházközség anyagi téren az 1700-as évektől az 1900-as évek elejéig élte fénykorát. A Gyimesek völgye nagyrészt hozzátartozott, a 18. század elejétől lassan benépesedik ez a terület: betelepülők, moldovai csángó magyarok, árendát fi zettek a területekért. A gyimesi vám, valamint a vesztegzár intézmény alkalmazottjai is bérlői voltak a szentmiklósi egyházközségnek. Így jelentős bevételre tehetett szert az egyházközség. A régi gazdasági jólétet mutatja a plébánia impozáns épülete és a templom nagy harangja, amely 1216 kg-jával Csík legnagyobb harangja. Csíkszentmiklós egyházközséghez tartozott Szépvíz 1901-ig.
Borzsova most is Csíkszentmiklós filiája. Borzsova neve szláv eredetű. A faluról az 1496-os jenőfalvi egyezség tesz először említést. Az 1567-es pápai regestrumban 28 kapuval szerepel. Először az Egri család emelt egy fakápolnát. A fakápolna helyébe a falu 1794 és 1821 között egy kőkápolnát épített. A mostani neogótikus szép templomot 1930 és 1940 között építették a hívek. Az 1848-as szabadságharcban kitűnt vitézségével a borzsovai születésű Balogh Ignác honvéd főhadnagy. A falu iskolája az ő nevét viseli.
Adresă:
537118 – Nicoleşti, nr. 96., jud. Harghita
Serviciu
Cantor: Balázs Lóránd-BotondZi de adorație perpetuă: április 30.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului.
(Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre.
Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.