A település keletkezésének ideje ismeretlen, de létezése régi időkre nyúlik vissza. A római uralom idején a falu déli oldalán a „só útját” felügyelő castrum állott. Nevét feltehetőleg az első telepestől kapta, aki a Mikó névre hallgathatott. Erre utal a temető alá behúzódó Mikó pataka, illetve az ennek folytatásában lévő Mikó utca. Első említése az 1567-es regestrumban található. A középkorban a hívek Nyárádköszvényesre jártak templomba. Emellett saját fatemplomuk is volt a temetőben, Keresztelő Szent János születésének tiszteletére, melyet az 1731. október–november hónapokban készült egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a fenti titulussal Keresztúri Miklós marosszéki királybíró építtetett 1718 körül a Szent Antal hegyen. 1630-ban Toldalaghy Mihály és felesége telket vásárolt kolostorépítésre. Salinai István négy társával kápolnát és cellákat építtetett. A templomot és kolostort 1666-ban Kájoni János kezdte építeni, és ekkor nyerte el a mai formáját. Az építési munkálatok 1678-ban fejeződtek be. Felszentelését Dluszki Jakab bákói missziós püspök végezte 1692-ben. Ennek bizonysága a Kájoni nyomdában készült ősnyomtatvány, amely öt oltárt és ugyancsak öt harangot említ. A főoltár képét, mely a máriazelli kegykép másolata volt, Bécsből hozatta gr. Kornis Zsigmond. A kép már régen nincs meg. Keresztelőmedencéje régebbi. Feltételezik, hogy az egykori jótevő gróf Mikes várkastélyából került ide. A vallási és kulturális élet a ferencesek munkája nyomán fellendült. Gimnáziummá fejlesztették az iskolát, így ide járt tanulni a vidék ifj úsága. A gimnáziumot II. József császár 1785-ben megszüntette. A ferencesek 1796-tól az úgynevezett norma iskolát állították vissza, amelyet 1888-ig tartottak fenn. Ekkor a hivatalos négyosztályos elemi népiskola lépett a helyébe. A plébánia 1896-ban kezdett önállósulni, mint helyi lelkészség. 1913-tól végleg elvált Nyárádköszvényestől. A ferences szerzeteseket 1951. augusztus 20-ára virradó éjjel deportálták, a zárdát pedig lefoglalták. 1955 óta elmebetegek kórháza lett. A zárdából két cellát és egy előszobát hagytak meg az 1957-től 1990-ig itt lakó ferences atyák számára. 1997 óta a híveket Nyárádköszvényes plébánosa gondozza. Az államosított épületek közül 2007-ben az iskolát és a kántori lakást visszaadták. A zárda és a tanítói lakás a jobb időket várja.
Adresă:
547211 – Călugăreni, str. Kandia, nr. 42., com. Eremitu, jud. Mureș
Mater:
Zi de adorație perpetuă: január 16.
Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2)
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.