Kezdetben hatvan, ma már százhatvan rászorulónak nyújt segítséget, heti öt napon meleg ebédet a gyergyószentmiklósi Szeretetkonyha. A Szent Márton Alapítvány által működtetett konyha fenntartása több mint hétezer lejbe kerül havonta, támogatói folyamatosan vannak, a gondoskodó lelkület segít a működtetésben.

A Szeretetkonyhát 1997-ben hozta létre a néhai Hajdó István főesperes-plébános, a  kedvezményezést nemcsak erkölcsileg támogatta, de fel is karolta a helyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet. A városban élő rászorulók étkeztetése az indulástól a Korona épületében történt. A kezdeti nehézségek ellenére is jól működött a konyha, az önfeláldozó szeretet működtette, akárcsak napjainkban. Időközben, 2007-ben az uniós szabályoknak megfelelően felújították a konyhát. A korszerűsítési munkálatokat a Szent Miklós-plébánia vállalta Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános irányításával. A Szeretetkonyhát a Szent Márton Alapítvány működteti, immár alkalmazottak segítségével, akik önkéntes elődeik lelkiségével próbálnak naponta eleget tenni feladatuknak. A legfontosabb a konyha létében a lelket gazdagító másokra való gondolás, gondoskodás. Szegényebb lenne a város a Szeretetkonyha nélkül, mondják többen is.

Nehezebben indul az év

„Igaz, hogy pénzügyileg nehezebbek a téli hónapok a konyhán, de a karácsonyi ünnepkör megnyitja az emberek szívét, pénztárcáját, és az állandó támogatóink is hozzájárulnak, hogy mindennap meleg ebéddel tudjuk fogadni a rászorulókat” – fogalmazott Székely Levente, a konyhát működtető alapítvány képviselője. Hozzátette: „Úgy gazdálkodunk, hogy legyen egy kis félretett pénzünk januárra, februárra, hiszen már több éves tapasztalatból tudjuk, nehezen indul az év. Még a helyi önkormányzattal nem sikerült szerződést kötnünk, a visszajelzés pozitív, akárcsak tavaly, idén is támogatni fogják egy bizonyos összeggel havonta a konyha működését, ami óriási segítség. Kiadásunk is van bőven, csak a szemétszállításra havonta közel 100 lejt fizetünk, rengeteg tűzifa is kell, mivel az ebédlőben fűteni kell, és a nagy fűzőkályha is rendesen nyeli fát”.

Gyerekek, idősek étkeznek a konyháról

Több csoportba sorolhatók azok, akik a konyháról étkeznek, több mint harminc ápoltnak a Caritas otthoni beteggondozói viszik az ebédet, a hajléktalanszállón is több mint harmincan vannak, akiknek szintén a konyháról biztosítják az ebédet. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett délutáni napközibe járó gyerekeknek a felszegi iskolához több mint harminc, az Alszegben működő napközihez közel húsz adagot szállítanak. A konyhán étkezők száma negyven fölött van, nagy részük szerény jövedelmű, illetve jövedelem nélküli idős rászoruló. „Nem ritka az sem, hogy ebédidőben megjelenik egy-egy új személy éhesen, fázva. Ételről van szó, nem kérdés, hogy adunk-e. Egy tál meleg étel kijut, ilyenkor nem nézi az ember, megfelel-e a szabálynak vagy nem, természetes, hogy elfogyaszthatja az ebédet” – mondta Székely Levente.

Köszönet a támogatóknak

A közösségi összefogásból indult konyhának ma is vannak támogatói: a cégek, magánszemélyek mellett civil szervezetek, ifjak csapata és egy ideje a város önkormányzata is a támogatók közé sorolható. „A Kolping család immár több hónapja rendszeresen közel 1500 lej értékben adományoz élelmiszert. Továbbá az Ora International Segélyszervezet, a hajléktalanszálló működtetője is folyamatosan adományoz, a városban működő három pékség ugyancsak: a Harmopan, a Pilvax és a Fapicom a kezdetektől a mai napig felváltva, program szerint támogat, sőt jóvoltukból kerül ünnepekkor kalács az asztalra. Hússal is a helyi vállalkozók segítenek ki, havi rendszerességgel a Barmitex és a Barabás Ottó húsüzlete támogat, és egy ideje a Gondűző vendéglő is csatlakozott” – sorolta Székely Levente az állandó támogatóit a Szeretetkonyhának kiemelve, hogy sok olyan magánszemély is van, akik több éve havonta egy bizonyos összeggel hozzájárulnak a konyha fenntartásához, közülük legtöbben névtelenül adakoznak. Molnár Margit (Manyi néni), önkéntesként heti egy alkalommal fogadja az étkezőket, segít az egytálétel kiosztásában.

Baricz Tamás Imola, Székelyhon.ro, 2014.02.03.

 

Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.