Július 2-án a futásfalvi templom harangja huszonkettedik alkalommal hívta össze búcsúra a falu népét, a településre érkező vendégeket és zarándokokat. 

A „háromszéki Szűzanyaként” is ismert, a több mint 150 éves templomban őrzött értékes kegyszobornak köszönhetően az egyházmegyei hatóság 1992-ben a templomot és a környékét zarándokhellyé nyilvánította és Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án fogadalmi búcsút engedélyezett, amelyet 1993 óta minden évben megtartanak.

A környékről felvonuló zarándokokat a kegytemplom udvarán köszöntötték, a 11 órakor megkonduló harangszóra a környékbeli papság és Tamás József püspök részvételével elkezdődött a főpapi szentmise.

Kovács Gábor címzetes esperes, a búcsú ünnepi szónoka a magyar történelem népet próbáló időszakait idézve bizonyította, hogy a nemzet legnagyobb nehézségek idején tudott a Boldogságos Szűzhöz fordulni, az ő közbenjárását kérni. „Jóleső érzés, hogy ebben a kicsi székely faluban, ahol még a fenyvesek vigasztalnak, ahol még szorgos kezek dolgoznak, Isten áldását kérjük, öröm, hogy egy kicsi közösség kéri az ég királynőjét, ahogy Szent István királyunk kérte, fohászkodik ezer éves hazánknak hitével, áldott örökségével” – emelte ki a kovásznai plébános.

A szertartás végén Tifán Lajos futásfalvi plébános megemlékezett a másfél évvel ezelőtt elhunyt Jáki Teodóz Sándor atyáról, a csángók apostoláról is, a csángóföldi zarándokcsoportot néhai vezetőjéről és Bálint Lajos nyugalmazott érsekről, valamikori futásfalvi plébánosról. A szertartás ünnepélyesebbé tételéhez a rétyi fúvószenekar is hozzájárult.

A befejező áldás után a szentmise a himnusz éneklésével ért véget, majd a több száz fős tömeg a vezérkereszttel, templomi zászlókkal és a négy székely ruhás lány által hordozott fatimai Szűzanya szobrának kicsinyített másolatával az élen csak a kegytemplomot kerülte meg, a tizenkét stációs Golgota kimaradt az idei búcsú programjából. (Kertész Tibor), Vasárnap

 

 

Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)