Nagypénteken az egyházban nincs mise, mert ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot. Nagypénteken igeliturgia van, áldoztatással. Az érsek atya a szertartást piros kazulában végzi. A papság és az asszisztencia teljes csendben vonulnak be a székesegyházba, az érsek atya az oltár előtt arcra borul, a papság és az asszisztencia térdre ereszkednek. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából elénekli a kiskórus Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.

Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet és felhangzanak a nagypénteki impropériák, majd a kereszt előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás.

A Nagypénteki liturgia kialakulásának története és felépítése

Az első keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (nagypéntek és nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották egésznapos szigorú böjtölésben Jézus szavainak szellemében (Mt 9,19). Csak a 4. században alakulnak ki nagypéntek különféle istentiszteleti formái eukarisztikus ünneplés nélkül. Jeruzsálemben egyetlen ima- és igeliturgiát tartanak különböző időkben és különféle helyeken a szenvedéstörténet állomásain, beleépítve a szent kereszt előtti hódolat ünneplésével.

A keleti szertartások a nyugati világot is befolyásolták. Rómában a 7. században a pápa a kereszt-ereklyével mezítláb körmenetben a Lateráni bazilikából a jeruzsálemi szentkeresztről elnevezett templomba vonult, ahol a papság és a nép a kereszt-ereklye előtt hódolt. Ugyanakkor két ószövetségi olvasmányt és Szent János szenvedéstörténetét is olvasták. Az ünnepélyes egyetemes könyörgések zárták le az igeliturgiát.

A kereszt leleplezésének, felmutatásának és hódolatának dramatizált kiépítése a gall rítusú liturgiában történt.

A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához (délután 3 óra) igazodott. Ez egyben a középkori böjti misék kezdete is volt: a nona imaórája. Amikor azonban később a nona végzését már a délelőtti órákban is engedélyezték, a nagypénteki liturgia is délelőttre került. XII. Pius pápa 1956. évi reformja állította vissza a délutáni ünneplést.

A szertartásnak három fő része van:

-Igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel
-Hódolat a szent kereszt előtt (adoratio crucis)
-Áldozási szertartás

A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.

Olvasmányok

Iz 52,13-53,12 - a félreismert szolga diadala
Zsid 4,14-16; 5,7-9 - Szenvedéseiből tanulta meg az engedelmességet
Jn 18,1-18,42 - A mi Urunk Jézus kínszenvedése János evangéliuma szerint - a passió a Teológia kiskórusának előadásában

Kereszthódolat

A kereszten az ártatlan. A kereszt tövében pedig bűnösök és bűnbánók. A Golgota a kiengesztelődés helye, a perlekedő szó elnémul. Terhekkel, gyógyításra váró terhekkel állsz ott Krisztus előtt. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt érted. - A szeretet azonosulni akar. Kérd a látást, hogy a napi haláleseményekben és a golgotai kivégzésben felismerd az Ő halálát!

Ünnepélyes egyetemes könyörgések minden emberért

Impropériák, Szent Kereszt leleplezése

képek a Szeminárium galériájában és a facebook-on

www.seminarium.ro