A Magyar költészet napját 1964. április 11-én rendezték meg először, József Attila születésnapján. A későbbiekben a költészet napja néven vált ismertté. Mint mindenre, amiből haszna van, erre a rendezvényre is több alkalommal rátelepedett a politika. Reméljük, az idén nem történik meg, és a jubileumi, ötvenedik évforduló alkalmával, Ady Endrére és munkásságára hull az ünnep fénye.

Szugyiczky István, a nagysikerű Dsida est szerkesztő-rendezője, egy éve dolgozik az újabb előadóesten. Egy éve folyton olvassa, tanulmányozza, válogatja Ady Endre verseit, prózai szövegeit és a róla írt tanulmányokat, mert azt mondja a költővel: „Nem kellenek a megálmodott álmok”. Egy éve összerak, majd szétszed, és újból összerakja az alakuló szövegkönyvet. Bartók Bélából kiindulva összevág egy zenei anyagot, ami az előadóművész és a néző számára is fellélegzést adhat a 120 perces előadás során. A kísérletezés tovább folyik, kidobja szinte az egész zenei anyagot. Mindezt abban a tudatban, hogy már meg van az Adys Adyja, Bogdán Zsolt többszörös UNITER- és Jászai Mari díjas, érdemes művész személyében. Bogdán Zsolt a Kolozsvári Állami Magyar Színház vezető művésze, miközben kiválóan teljesíti a színháza nyújtotta igényesebbnél igényesebb szerepeit Kolozsváron és vendégszereplések alkalmával, miközben járja az országot és eleget tesz magyarországi meghívásoknak is a feledhetetlen Dsida-műsorral, autóbuszon vagy éppen vezetés közben az Ady-est szövegeit tanulja. Április 10-én, csütörtökön este, az Ács Alajos Játékszínben Adyként lép fel, illetve Adyról vall, beszél úgy, hogy abban Bogdán Zsolt habitusa is benne lesz, amint „felmutatja a kor tükrét”.  Lehet, hogy vannak olvasók, akiket az alkotási folyamat kínja-láza nem érdekel, ezért nem is folytatjuk a Kolozsvár-Szatmárnémeti közötti ingázások, megbeszélések, egyeztetések történeteivel.

Még egy évforduló esik az idei esztendőre. Negyven évvel ez előtt, 1974-ben készült el Latinovits Zoltán Ady-lemeze, amelynek hatása alól évtizedek múltán is alig akadt művész, aki ki tudta vonni magát. Nagyváradon Varga Vilmos jelentkezett Ady összeállítással, amit megmutatott a szatmáriaknak is. 1977. október 13-án, Szatmárnémetiben, a költő születésének 100. évfordulójára, Boér Ferenc Ki látott engem című összeállításával írta be nevét pódiumművészetünk nagyjai sorába.

Vannak itt elődök, és nem akármilyenek. Ezt jól tudja a Bogdán Zsolt – Szugyiczky István alkotópáros is. Amilyen nagy a kihívás, olyan nagy a tét és az érdeklődés a … függök ezen a zord élet-párkányon című új Ady-est iránt.

Végül a harmadik, egyben legfontosabb évfordulót is jelezzük, decemberben lesz Bogdán Zsolt 50 éves. Szatmárnémetiben kezdte művészi pályáját. A Szamostól elindulva eljutott a legnagyobbakig. A művészet óceánjának tarajos hullámain egyensúlyozva mutatta meg nézőinek Dsidát, Claudiust, Oresztészt, Lopehint, III. Richardot, Calibánt, Woyzecket. Megannyi nagy-nagy színpadi alakkal a háta mögött és reményeink szerint még többel maga előtt, most a jubileum évében, Ady Endre szellemi világát mutatja fel az érdeklődőknek.

A Harag György Társulat és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös alkotásának szatmárnémeti bemutatója után, április 11-én, pénteken, lesz a … függök ezen a zord élet-párkányon kolozsvári premierje.

Csirák Csaba, Vasárnap