Szőcs Csaba és Csorba Mihály

– Az elmúlt héten kezdett el sugározni a Mária Rádió Kolozsvár körzetében, vannak-e már visszajelzések a fogadtatásról?

– Szőcs Csaba: Déli harangszóval indult el a sugárzás a 104-es frekvencián, és az aznap délutáni kívánságműsorba már megérkezett az első kolozsvári telefonhívás. Megkérdezték a kollegák az idősebb hölgytől, hogy honnan értesült az adásról, és a válasz meglepő volt, mert azt mondta, hogy a Facebookról. Az internetes oldalunkat sikerült kicsit felpörgetnünk, hogy élőbb és naprakészebb legyen, a kolozsvári sugárzást már az elmúlt év végén meghirdettük. Az emberek tudnak rólunk, sőt a hivatalos procedúrák miatt kicsit késtünk is a sugárzás beindításával, és már várták, kérdezték, hogy mikor indul.

– Milyen most a csatorna földi lefedettsége?

– Csorba Mihály: Az erdélyi magyarlakta települések 70 százalékban le vannak fedve.

– Hogyan történt a terjeszkedés?

– Cs. M: 2006-ban sikerült néhány frekvenciát licitálás útján ingyen megkapni az államtól. Egy év múlva előirányoztuk, majd 2008-ban szét is váltunk a román szerkesztőségtől, ekkor már Székelyföldön teljes 24 órában sugározhattunk magyar nyelven. Addig felesben voltunk, 12 óra román, 12 óra magyar nyelvű adás. Nagyváradon ez ugyanígy maradt a mai napig, viszont Zilahon kizárólag románul folytatódott a sugárzás, ez volt akkor az egyesség tárgya. 2009-ben a Mária Rádiók világcsaládjától kölcsönkaptuk 45 ezer eurót, amiből vásároltunk egy tasnádi frekvenciát. Tavaly novemberben pedig sikerült, szintén licit útján ingyen megkapni egy kolozsvári frekvenciát.

– Bővült a stúdióhálózat is.

– Cs. M.: Nagyváradon van a központi stúdió, de több településen is vannak körzeti stúdióink. Az elsőt egy önzetlen felajánlásként kapott lakásban alakítottuk ki 2009-ben Székelyudvarhelyen, majd ugyanabban az évben Csíksomlyón is el tudtunk indulni a ferences atyák jóvoltából kapott régi kávézóban. Következett Gyulafehérvár, majd Kolozsvár, és ha minden jól megy, akkor húsvétig Sepsiszentgyörgyön is lesz stúdió. Nincsenek helyi műsorok, a rádióban országosan, illetve az internet révén világszinten mindenhol ugyanaz hallható.

– Hogyan alakult a hallgatottság az elmúlt nyolc évben?

– Sz. Cs.: Folyamatosan nőtt. A rádió világcsaládján belül azt mondják, hogy a rádiónak a kiadványa tükrözi a hallgatottságot. Az ebből elkelő példányszámot néggyel-öttel kell beszorozni ahhoz, hogy megkapjuk a hallgatók számát. Mi jelenleg 20 ezret nyomtatunk ebből az újságból.

– Milyen a műsorstruktúra?

– Sz. Cs.: A klasszikus besorolás alapján elég nehéz elhelyezni a Mária Rádiót a média világában. Önmagát nem is médiaorgánumként határozza meg, és a belső szabályai sem eszerint alakulnak. Két dolog nagyon fontos: a műsorban nem jelenhet meg politika, illetve fizetett reklám. Evangelizációs eszközként határozza meg magát, amelynek elsőrendű feladata nem műsort gyártani, hanem az evangéliumnak a terjedését szolgálni. Arra kell hangsúlyt fektetnie, hogy az egyházi életet figyelje, és hozzáférhetővé tegye azok számára is, akik különben nem jutnának el eseményekre. Belső szabályzat is van, miszerint a műsorok egyharmada imádság kell legyen, egyharmada tájékoztató jellegű műsor, míg a maradék hitoktatás, illetve mintegy tíz százalék vallásos zene.

– Az Erdélyben sugárzott tartalom kizárólag saját gyártású?

– Sz. Cs.: Az audiovizuális tanács előírása, hogy a műsor tíz százaléka európai uniós gyártású kell legyen. Szerencsénk van, mert a mi rádiónkon kívül három magyar nyelvű Mária Rádió működik, a magyarországi és a felvidéki pedig uniósnak számít, így szoktunk átvenni tőlük műsorokat, és van közös gyártású műsorunk is, a Közös ima a nemzetért sorozat.

– Önkéntesek készítik a műsort?

– Sz. Cs: Az önkéntesség alappillére a rádiónak. Eléggé beszédes, hogy egy szinte egész Erdélyt lefedő rádiónál 12 alkalmazott viszi az adminisztrációt. A rádió adományokból tartja fent magát.

– Más felekezetekkel van-e együttműködésük?

– Természetesen, és nagyon büszke vagyok arra, hogy a rádió nem zárkózik be a katolikus falak közé. Azért sem, mert a hallgatóság egy része református vagy unitárius. A református egyháznak van egy heti műsora, a Református félóra, amelyet itt, Nagyváradon Veres Kovács Attila tiszteletes és munkatársai készítenek több éve, de minden vasárnap műsorra tűzzük a magyarországi református lelkész, Cseri Kálmán prédikációját is. Az ökumenikus egységhét alkalmával mi is figyeltünk a témára, és megjelenítettük.

– A nyolcéves évfordulóra mivel készülnek?

– Sz. Cs.: Az évfordulónkat egyrészt bensőségesen szeretnénk megünnepelni, másrészt a megemlékezés és a visszaemlékezésen túl egy tematikus nap formájában azt szeretnénk kidomborítani, hogy a hallgatóknak mit jelent a Mária Rádió. Rengeteg szép emberi történet fűződik az elmúlt nyolc évhez, melyek a rádió működéséhez kapcsolhatók. Mindemellett Nagyváradon ekkor tartjuk a kápolnánk búcsúját is, amelyet természetesen mi is közvetítünk, és mindenki bekapcsolódhat. A szentmise mindig erősíti a hallgatók lelki közösségét, ezzel mi lélekben elvisszük az emberek otthonaiba az egyház üzenetét. A visszajelzések is erről szólnak, az egybekapcsolódás fontosságáról.

– Milyen terveik vannak a következő időszakra?

– Sz. Cs.: A Mária Rádiót egyfajta közösségi rádiónak is betudhatjuk, de a műsorkészítés szempontjából inkább az új médiához tartozik, alapvető fontosságú az interaktivitás. Naponta többször betelefonálnak a hallgatók, SMS-eket, az internetes felületen imakéréseket, zenés köszöntőket küldenek. A rádió sokak életét tartalommal tölti meg, rajta keresztül megszólítják egymást. A jövőben szeretnénk úgy alakítani a műsort, hogy az az emberek reális érdeklődését és igényeit vegye figyelembe. Az egyébként előírt és létfontosságú imádságok mellett olyan témákat akarunk megjeleníteni, amelyek a mindennapi élettel kapcsolatosak. Ugyanakkor a rádió népnevelő jellegét is erősíteni szeretnénk. Az imádság a Mária Rádióban nem töltelék, az a lényeg. Célunk továbbra is bátorítani, reményt adni.

 Vásárhelyi-Nyemec Réka, Krónika, 2014.03.22.