Sokkal nagyobb örömmel, buzgósággal tudunk imádkozni és lélekben táplálkozni egy ilyen felújított istenházában – osztotta meg az örömhírt Vakaria Béla csíkszentmártoni plébános. A község Toursi Szent Márton püspökről elnevezett temploma felújításának újabb szakasza érkezett a végállomásához. Így kétéves folyamat végére tehet pontot a helyi közösség.

Új köntöst kapott a csíkszentmártoni plébániatemplom

Az utolsó simításokat végzi az épületen a kivitelező, így napokon belül lezárulhat a csíkszentmártoni plébániatemplom külső felújítása. Ez volt a második szakasza a két évvel ezelőtt elkezdődött restaurálási folyamatnak. A helyi közösség november második vasárnapján ad hálát az elvégzett munkálatokért.

„Nagy köszönettel tartozunk Istennek azért, hogy velünk volt és megáldotta a munkánkat. Elsősorban ez a gondolat fakad most a lelkemből. Újra meg újra csak hálálkodni tudok a mennyei Atyának, hogy összejött mindaz, amit elterveztünk néhány évvel ezelőtt” – jelentette ki a helyszínen tett látogatásunk során Vakaria Béla. A csíkszentmártoni plébános kiemelte, széles körű összefogás eredményezte azt, hogy kívül és belül is új köntösbe öltözhetett a műemlék templom. A lelkipásztor kiemelte, az épületet legutóbb 1912-ben újították fel Nagy Antal plébános idején. „Majdnem száz évet tartott az a munkálat. Az a valóság, hogy a régiektől kaptuk ezt a templomot, ezért nemcsak az a feladatunk, hogy megőrizzük azt, hanem az is, hogy felújítva adjuk tovább az utókornak” – véli a plébános. Hozzátette, az istenháza rendkívül fontos egy közösség életében, hiszen a hitet és a hitvilágot hordozza magában. „Most ebben a templomban egész bizonyos, hogy sokkal nagyobb örömmel, buzgósággal tudunk imádkozni és lélekben táplálkozni” – jegyezte meg.

Két éve kezdődött a felújítás

A csíkszentmártoni plébániatemplom esetében a legsürgősebb a statikai megerősítés volt. Ezt még a múlt év folyamán elvégezték: vonórudakat helyeztek be a tetőszerkezetbe, illetve újjáépítették a boltívet, ugyanakkor az épület belsejének a festését is elvégezték. Idénre a tetőszerkezet újjáépítése volt beütemezve, ami az eredeti 45 fokos szögbe történő visszaállítását, valamint cseréppel történő újrafödését jelentette. Ugyanakkor a torony újrabádogolása is megtörtént, valamint a külső falak festése.

A beruházás finanszírozásba besegítettek a helyi közbirtokosságok, az egyházközség hívei és más adományozók, illetve a helyi polgármesteri hivatal. Mindemellett nagy segítséget jelentett a megyei önkormányzat, illetve a román szaktárca anyagi támogatása is. A munkálatokat a csíkszeredai Harbau Kft. végezte.

Van még amit tenni

„Ez volt a második üteme a munkálatoknak. Van még egy harmadik is, ami bonyolultabb is lehet, mint az eddigiek” – tudtuk meg Gergely Andrástól. Csíkszentmárton polgármestere elmondta, jövőre a belső padlózat és a bútorzat cseréjét szeretnék elvégezni, illetve hátravan még a fűtésrendszer kiépítése, valamint az oltár restaurálása. „Nagyon sokan tartják fontosnak ezt a beruházást. A plébános is megmozgatott mindent, több pályázatot is megnyert erre a célra. Bízom abban, hogy a fennmaradt teendőkre is tudjuk biztosítani a forrásokat. Ha már ennyire előrehaladtunk, és ilyen jelentős munkát végeztünk, akkor fontos a továbbvitele is ennek, ezt most már nem szabad abbahagyni” – nyomatékosított a községvezető.

Az előzetes becslések szerint a templom teljes restaurálása mintegy 1,5 millió lejbe kerül, amelyből eddig hozzávetőlegesen egymillió lejt költöttek el. November 10-én, vasárnap búcsús szentmise keretében Tamás József segédpüspök áldja meg a felújított csíkszentmártoni templomot és ad hálát az eddig elvégzettekért.

Egy kis történelem

A jelenlegi csíkszentmártoni istenházát 1802-ben kezdték el építeni az előző templom alapjaira, és 1814-ben fejezték be. A középkori templom emlékeiből megőrizték a 15. századi fali szentségfülkét, amely ma is látható a várfalban. A szent hajlék az egyik legértékesebb Mária-szobrot tudhatja magáénak, 1525-ben készítették. Egyes szakemberek szerint ugyanabból a műhelyből származik, mint a csíksomlyói Szűz Mária-szobor.

Rédai Botond, Székelyhon.ro, 2013.10.21.