A Boldogasszony Iskolanővérek (régi nevünk: Miasszonyunk Iskolanővérek, Erdélyben így ismert: Notre Dame Nővérek) rendje 1833-ban jött létre Bajorországban, alapítója Boldog Gerhardinger Terézia, aki a szegényebb rétegek nevelésére, oktatására érzett hívást abban a korban, amikor a leányifjúság számára még az elemi oktatás lehetősége is el volt zárva. Terézia anya az idők jeleire figyelve egy új típusú szerzetesközösséget hozott létre: kettesével, hármasával küldte szét nővéreit, hogy a vidéki emberekhez is eljussanak. Meggyőződése volt, hogy a társadalom változása a családtól függ, a család jellegét pedig az anya adja meg, mert ő az első nevelő. Ezért közösségét a leányok nevelésének szolgálatára szentelte. Hamar elterjedt a rend Európa sok országában, majd Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában is.

A magyar alapítás

1858-ban történt Temesváron, majd Aradon, Lugoson, Lippán, Nagyszentmiklóson, Désen, Kolozsvárott, Szegeden, Debrecenben, bánáti és alföldi városokban, falvakban működtek iskolanővérek, iskolákban, óvodákban, árvaházakban, plébániákon tanították, nevelték az ifjúságot.

Karizmánk

alapja hitünk abban, hogy a világ meg tud változni az ember átformálódása révén. Ez a hitünk kifejeződik abban, hogy neveléssel, kultúrával próbáljuk gyógyítani a világ sebeit. Szolgálatunkban elsősorban a gyerekeket, a nőket, a hátrányos helyzetben élőket részesítjük előnyben. Aktív életünket a hűséges ima, a közösségi élet táplálja.

Legutóbbi általános káptalanunk megfogalmazása:

„Minket, Boldogasszony Iskolanővéreket mélyen érint, és kihívás elé állít a világunkban és egyházunkban jelen lévő sokféle megosztottság és korunk társadalmi, gazdasági és ökológiai válsága. Apostoli szerzetesnők nemzetközi kongregációjaként arra kaptunk meghívást és küldetést, hogy bátran és reménnyel nézzünk szembe e megosztottságokkal és válsághelyzetekkel. Hűségesen karizmánkhoz, a különbözőségben is megélt egységhez, elkötelezzük magunkat arra, hogy

-          magunkévá tesszük a dialógust, mint életmódot, mely önmagunkkal és másokkal kapcsolatos új felfedezésekhez, megtéréshez, kiengesztelődéshez és gyógyuláshoz vezet;

-          egyszerűbben, felelősebben és fenntarthatóbb módon élünk együtt egymással és az egész teremtett világgal;

-          fokozottabban törekszünk arra, hogy az egység tanúi legyünk ebben a megosztott világban azzal, hogy mindenünk közös;

-          erőforrásainkat és szolgálatainkat a nevelés felé irányítjuk, mely átformál, és mindenkit arra hív, hogy megszüntesse az igazságtalanságot kiváltó okokat;

-          elmélyítjük életünk kontemplatív és prófétai dimenzióját azáltal, hogy mindazt, akik vagyunk és amit teszünk, a Szentháromság Egy Isten szeretetében alapozzuk meg. „

 

A nagyvilágban

5 kontinens 34 országában sokféle területen működnek az iskolanővérek: óvodától egyetemig a közoktatásban, plébániai és szociális munkában, de foglalkoznak a nővérek árvákkal, menekültekkel, hajléktalanokkal is. Jelenleg kb 3000 tagja van nemzetközi közösségünknek.

A Kárpát-medencében

157 éves múlttal, jól működő városi – budapesti, szegedi, debreceni, makói - intézményekkel a hátunk mögött keressük, hogy mire hív minket ma a Jóisten, hol tudunk nevelői karizmánkkal az ember kibontakozásának szolgálatában tevékenykedni. Az iskolai nevelés mellett Mátra-alji falvakban, Délvidéken és Erdélyben missziókat indítottunk, ahol közvetlenebbül érünk el azokhoz, akik valamiben ínséget szenvednek.

Itt, Erdélyben

„énekes missziót” működtetünk 2004 óta Szovátán és a felső-nyárádmenti falvakban. Célunk a kultúra, a műveltség segítségével nevelni, közösséget építeni, segíteni. Kórusunk, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek és Ifjúsági Kar az integrált képzés és nevelés helye. Ketten élünk a szovátai házban, de gyakran érkeznek hozzánk Magyarországról nővérek, tanárok, önkéntesek. Együttműködésben vagyunk a piaristákkal illetve a ferencesekkel.

Címünk: 545500 Szováta, Tavasz u. 91, tel: 0040-743862-517

e-mail: mverassnd@yahoo.com

honlap: www.iskolanoverek.intracomp.hu

 

 

 

Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)