Ünnepélyes fogadalomtétel a jezsuitáknál

Április 7-én a budapesti Párbeszéd Háza kongregációs kápolnájában szentmise keretében tett örökfogadalmat P. András Attila SJ és P. Vízi Elemér SJ.

A provinciatalálkozó keretében a jezsuiták évről évre rátekintenek az elmúlt időszakra: P. Forrai Tamás tartományfőnök számolt be a közösség helyzetéről. Azt ezt követő együttlétet és ünnepi ebédet követte a hálaadó mise, amelyen nagy számban voltak jelen jezsuiták, papok és testvérek, valamint a jezsuita közösséghez tartozó világiak, munkatársak, barátok, ismerősök. A két fogadalmazó tavaly fejezte be képzését Írországban az ún. harmadik probációval, amelynek során újra elvégezték a szentignáci harmincnapos nagy lelkigyakorlatot, különböző papi szolgálatokat és szociális munkát is végeztek, valamint újra tüzetesen tanulmányozták a jezsuita alapiratokat, eljárásmódot. Mindez azért történik a jezsuita képzésben, hogy a lelküket „visszaszelídítsék” a sokféle gyakorlati munkából, feladat elvégzéséből, hogy arra tudjanak figyelni, ami igazán fontos: az Istenre. Ezért is hívják a harmadik próbaidőt „a szív iskolájának”.

P. Lukács János SJ ünnepi homíliájában körüljárta az örökfogadalom jelentőségét, azt, hogy ez mennyiben jelenti a jezsuita elhívatás betetőzését, s mégis új kiindulópont. A noviciátus két éve után a jelöltek leteszik a szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmukat, de a társaságba való hivatalos belépésre csak a harmadik probáció elvégzése után kerülhet sor. Régebben erre az eseményre azt a kifejezést használták, hogy most „kebelezi be” őket a társaság: a fogadalmat tevők egészen a jezsuiták „testének” részei lesznek. Ez az, ami új ebben a mozzanatban. Fontos, hogy legyen bennük hála azért, amit kaptak, hogy maguk is adni tudjanak majd a fiataloknak. Fontos, hogy úgy tanuljanak meg szolgálni, hogy ezt soha nem egyedül teszik, hogy mindent úgy tudjanak tenni, hogy az első helyen mindig az Úr legyen, az ő szeretete, szent akarata, és ezen keresztül, ezzel egyesülve tudjanak tenni mindent, amit tesznek, amibe belekezdenek. A harmadik próbaidőben, a szív iskolájában pont azt tanulják meg a jezsuiták, ami ilyenkor, a húsvéti időszakban különösen is aktuális: felismerni a föltámadt Jézust. Lukács János a napi evangéliumhoz kapcsolódva (Jn 20,11–18) Ferenc pápa szavaira is utalva elmondta, Mária Magdolna segít a feltámadás misztériumába belépni. Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerjük a sírást, hiszen ez a szív érzékenységét is jelenti. Sok minden miatt sírhatunk, de az evangéliumban Mária Magdolna azért sír, mert az Úr nincs itt. Majd néhány pillanat múlva a háta mögött álló idegenben felismeri őt. Melyek azok a szavak, amelyeket meg kell hallanunk, amelyeket ki kell mondanunk, addig, amíg a fölismerés megszületik, hogy itt van az Úr? Mária hírt tud vinni a tanítványoknak arról, hogy látta az Urat, és ez a jezsuiták egyetlen kincse is. A jezsuita „profizmusa” abban áll, hogy érzékeny legyen az Úr jelenlétére. Hogy szívből, meggyőződésből el tudja mondani: láttam az Urat. És hogy föl tudja kelteni másokban is az érdeklődést, a hitet, a reménységet, utat tudjon mutatni, hogy ez lehetséges. András Attila és Vízi Elemér olyan útra készül, amelyen újabb és újabb küldetéseket fognak kapni, amelyek során a legfontosabb az lesz, hogy tudjanak az Úrról tanúságot tevő közösséget formálni. Arra vagyunk teremtve, hogy az Istent keressük, ő az, akiben a békességünket és az örömünket megtalálhatjuk – miközben az élet akkor lehet hiteles, ha azon keresztek is vannak –, anélkül, hogy azokat keresnénk.

A jezsuita hagyomány szerint a fogadalomtétel közvetlenül az Úrfelmutatás után történik, a szentmisét bemutató provinciális kezében tartott eukarisztia előtt. András Attila és Vízi Elemér itt mondta el az esküt, amely fogadalmuk megerősítése és megújítása is volt egyben. A mise végén jelképesen rájuk terítették a fekete utazó köpenyt, amelyet régebben a jezsuita misszionáriusok viseltek.

P. Vízi Elemér SJ a Dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Ház igazgatójaként, P. András Attila pedig a miskolci közösség elöljárójaként és a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium iskolalelkészeként teljesíti jelenleg szolgálatát. (Kóczián Mária)

A magyar jezsuiták provinciagyűlése

Erdélyi származású képviselő a rendi általános gyűlésen

A magyar jezsuita provincia április 8–11. között tartotta a hivatalos gyűlését Dobogókőn, a Manréza Lelkigyakorlatos Házban. A provinciagyűlés fő célja a helyi előkészület a rend 2016 őszére meghirdetett Általános Rendgyűlésére. Ez a két fontos fórum Jézus Társaságában, ahol a hierarchikus rendben megjelenik a demokratikus visszacsatolás. Ezeket a helyi provinciakongregációkat mindenütt le kell folytatni 2015 első félévében. Ilyenkor a kongregáció választott tagjai rátekintenek a provincia helyzetére és döntenek arról, milyen kérdéseket küldenek a rend általános elöljárójának (P. Generálisnak), illetve az Általános Rendgyűlésnek (ÁR), és hogy ki képviselje a provinciát az ÁR-en. A provinciagyűlés a csíkdánfalvi származású Vízi Elemért választotta meg erre a képviseletre, akadályoztatása esetén, helyettesének pedig Lukács Jánost. Az ÁR a rend legfelsőbb törvényhozó testülete, és itt dől el választással – amikor szükséges –, hogy ki legyen a jezsuita generális. A választás során a választók, megfelelő előkészületek után, a külvilágtól teljesen elzárva hozzák meg döntésüket. 2008-ban volt az utolsó ÁR, aminek során az egész jezsuita rend képviseletében több mint kétszázan megválasztották a jelenlegi generálist, P. Adolfo Nicolast. Ő jövőre lesz 80 esztendős. Az ÁR feladata lesz lemondásának elfogadása és utódának megválasztása. (SJ)

Vasárnap