Nemrég Kolozsváron találkoztak azok, akiket 1972. április 9-én, Gyulafehérváron, Isten Szolgája Márton Áron püspök által részesített a papság szentségében. A kilenc lévitából a négy életben maradt – Balázs-Hegedűs József, Kovács Sándor, Szilveszter Imre-Gábor és Vizauer Ferenc – a Szent Mihály templomban hálaadó koncelebrált szentmisével köszönte meg a Mindenható Istennek a kapott kegyelmeket, s a kitartáshoz szükséges erőt a megpróbáltatások idején. Hozzájuk csatlakozott  évfolyamtársuk Bakos Balázs is, akit egy évvel később szentelt pappá a felejthetetlen főpásztor.

Kovács Sándor főesperes-plébános, a találkozó szervezője és házigazdája köszöntőjében arról beszélt, hogy fontosabb a papnak, hogy hitéről tanúságot tegyen, mintsem kielégítsen minden hagyományos igényt; hogy a paptestvérek egységben éljenek, mint hogy elvesszenek a munkában egyedül; fontosabb a kereszt (mert termékenyebb), mint az eredményes működés! Majd Sík Sándor piarista papköltő szavaival hangsúlyozta a papi szolgálat vezérfonalát: „S egy férfi jár előttem egyre,/Fehér fényben, fehér ruhában./Léptünk alatt meleg virágok/Serkednek a vad köveken./Kézen fogva vezet a Mester,/S én követem.”

A hálaadó szentmise főcelebránsa, Balázs-Hegedűs József nyomatékosította, hogy a pap nagyon kicsiny ember.  Kifejtette: a pap a legszegényebb az emberek között, ha Jézus nem teszi gazdaggá saját szegénységével; a pap a leghasztalanabb szolga, ha Jézus nem hívja barátjának; a pap a legostobább az emberek között, ha Jézus nem oktatja, mint Pétert; a pap a legvédtelenebb a keresztények között, ha a Jó Pásztor nem erősíti meg nyája körében. A pap öröme szoros kapcsolatban áll Isten szent népével, mert kimondottan misszionárius örömről van szó. Jézus azt akarta, hogy sokan társaivá váljunk szolgálatában és ezáltal személyünkben Ő maga maradhasson jelen és munkálkodhasson népe javára – mondotta a főcelebráns.

Balázs-Hegedűs József szentszéki tanácsos Gyergyószentmiklós szülötte. A középiskolát Gyergyóremetén, teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Káplánként szolgált Zetelakán, Gyimesközéplokon és Csíkszentdomokoson. Plébános volt Nyárádselyén és Szentkeresztbányán, jelenleg Tusnádfürdőn.

Kovács Sándor kanonok Székelykálon született. A középiskolát a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban, teológiai tanulmányait pedig Gyulafehérváron végezte. Sepsiszentgyörgyön, illetve Marosvásárhelyen volt káplán, majd csíkszentgyörgyi plébános. Ezt követően 1984-től plébános, 1987-től pedig kerületi főesperes Székelyudvarhelyen. 2007-től a Kolozsvár-Szent Mihály egyházközség plébánosa és Kolozs-dobokai főesperes.

Szilveszter Imre-Gábor szentszéki tanácsos Gyergyóalfaluban született. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappászentelése után káplán volt Medgyesen, majd plébános Szentágotán, Sinfalván és Gyimesközéplokon. 2006-tól a felcsíki Hidegség plébánosa.

Vizauer Ferencet a szatmári egyházmegye részére szentelte pappá Gyulafehérváron Márton Áron, aki akkor az egyetlen római katolikus püspök volt Erdélyben. Vizauer Ferenc aknasugatagi születésű. Káplánként szolgált Erdődön, Kaplonyban s a szatmári Hildegárda templomban, majd plébánosként Alsóhomoródon és Nagybocskón. 1988. november 1-jén külföldre távozott, 1989-től Zürichben a magyar misszió vezetője.

Bakos Balázs szülőfaluja Gyergyóremete, ugyanott járt középiskolába. Ő is Gyulafehérváron végezte teológiai tanulmányait. Gelencén, Kézdimartonoson, Ojtozon volt káplán, 2005-től Borszék római katolikus lelkipásztora.

Egyéniségükre és szolgálatukra rányomta bélyegét a szentelő püspök, Márton Áron szellemisége és gerincessége, akinek mielőbbi boldoggá avatásáért imádkoztak a hívekkel együtt. 1972 fontos esztendő volt az erdélyi egyházmegye életében azért is, mert február 13-án Boldog VI. Pál pápa Rómában püspökké szentelte dr. Jakab Antalt, Márton Áron utódját. Bátran állíthatom, hogy a kommunista korszak megpróbálatásai között képzett, a számtalan nehézség ellenére Krisztushoz, az Anyaszentegyházhoz és a hívekhez mindvégig hűséges papi nemzedékről van szó.

 

Szöveg és kép Fodor György

2015. április 13.

Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)