A gyulafehérvári középkori székesegyház múltjához és művészeti értékéhez méltó restaurálását az utóbbi másfél évtizedben több szakaszban végezték.

Az elmúlt esztendőben több részen folytak munkálatok:
- az  északi gádorfal és a Várday kápolna külső homlokzatának munkálatait, valamint a régi sekrestye belső homlokzatának felújítását RENOME-R Művészeti Szolgáltató Bt. részéről Asztalos György és Lovas Dániel kőszobrász-restaurátorok, valamint Szitás Attila kőfaragó végezték;
- az északi mellékhajó külső homlokzatát Kiss Zoltán restaurátor, Horváth Levente és Gere István kőfaragó (Imperator Petros kft) újították fel.
- az északi homlokzat ablakainak felújítását Egri István restaurátor, a kolozsvári székhelyű Egri Vitraille kft valósította meg;
- a székesegyház padfűtését Deák László, a Quasi-Modo kft erdélyi képviselője kivitelezte.

Az északi gádorfal restaurálási munkálatainál érdekességnek számít, hogy az északi toronyban lévő kőtárból előkerült az egyik fiatoronyról és a felső keresztrózsáról az 1970-es években készült másolat. A fiatornyot és a restaurálási munkálatok kezdetekor hiányzó keresztrózsát a másolatukkal pótolták, az eredeti gótikus kis tornyot a kőtárba helyezték.

Az  északi mellékhajó külső falánál folytatott munkálatoknál, az elmúlt évekhez hasonlóan, az alapelv a kőfelületek konzerválása és restaurálása volt, a legszükségszerűbb kiegészítésekkel. 

Az 1960-70-es években folytatott felújítási munkálatok során nagyon sok követ kicseréltek, amelyeket - az akkor használt technológiát alkalmazva - cement ágyba helyeztek, amely a kőfelületek roncsolásához vezetett. Jelen restaurálás alatt a legidőigényesebb munkálat az eredeti köveken található cement eltávolítása volt. A teljes felület tisztításakor mellőzték a kémiai tisztítószerek használatát, mikro szemcsés szórás módszerét alkalmazták.

Márton Áron püspök boldoggá avatási folyamatában lehetővé vált, hogy hamvai a kriptából felkerüljenek a székesegyház belső terébe. 2015 folyamán az Érsekség szeretné elhelyezni Isten szolgája Márton Áron püspök hamvait a székesegyház déli mellékhajójából nyíló ún. régi sekrestyében. Ahhoz, hogy méltó helyet lehessen kialakítani, szükséges volt a megnevezett tér felújítása.  A restaurálásnál elsődleges fontosságú volt azoknak a részeknek a biztosítása, melyek a restaurálás további szakaszaiban sérülhetnek. A rögzítés, előszilárdítás után került sor a felületek tisztítására, majd ezt követően a felújításra. Cél volt a műemlék in situ megőrzése, valamint megfelelő helyet biztosítani Isten szolgája Márton Áron püspök iránti tisztelet kifejezésére, akinek élete és tanítása ma is – az erdélyi magyarság körében, felekezettől függetlenül - sokak számára példakép. A szarkofág tervezése folyamatban van, Gergely Zoltán képzőművész, az Érsekség felkérésére javaslatokat készít a kialakításra. 

Igényként merült fel a templom fűtésének megoldása. A műemlék templomok fűtése komoly gondot jelent a templomokban őrzött műtárgyak, berendezések szempontjából, mivel azok a hőmérséklet- és nedvességingadozás, párakicsapódás miatt károsodhatnak. Az Egyházművészeti Bizottsággal és szakemberekkel egyeztetve a székesegyház padfűtéses rendszere mellett döntöttek. A padfűtés kivitelezését Deák László, a Quasi-Modo kft erdélyi képviselője végezte.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség gazdasági osztálya által benyújtott pályázatokra a régi sekrestye felújítási munkálataira a Bethlen Gábor Alap 1 millió forint, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az északi homlokzat munkálataira  5 millió forint, valamint a Teleki László Alapítvány 1,5 millió forint támogatást nyújtott.

Támogatók: