2014. szeptember közepétől jövő év szeptemberéig jubileumi Mária-évet tartanak Csíksomlyón. A jubileumi év különösen is ráirányítja a figyelmünket a kegyszoborra, illetve Csíksomlyó kötődésére a Szűzanyához. Hegedűs Enikő művészettörténésszel beszélgettünk, aki nemrégiben e témában tartott előadást a csíkszeredai városházán.


A stílusjegyek alapján következtették ki a somlyói Mária-szobor korát

– Szent István országfelajánlása milyen mértékben éreztette hatását Magyarországon? Több Mária-szobor jelent-e meg a templomokban más katolikus országokhoz viszonyítva?

– Ezt nem tudhatjuk pontosan, mert Magyarországon a Felvidék kivételével a középkori berendezések nagy része megsemmisült. Ezért nem lehet viszonyítani a szobrok elterjedésének a mértékét más európai régiókhoz, például az olaszországi vagy az ausztriai helyzethez. A Mária-ábrázolás azonban a kereszténység kezdeteitől általános volt, már a római katakombákban is láthatunk Szűz Máriát megjelenítő falképeket. A különböző korok jellegzetes ábrázolási stílusjegyek szerint mutatták be a szenteket. Európában a korszakok stílusjegyei széles körben elterjedtek voltak. Azt gondolom, hogy a Szent István.i országfelajánlás elsősorban a hitviszonyba hozhatott jelentős többletet. Sok évszázadot átugorva a barokk korban számos búcsújáró hely jött létre, amelyek hozzájárultak a magyarok Szűzanya tiszteletének újbóli felélesztéséhez.

– Csíksomlyó is egy ilyen hely, ahol Szűz Mária csodatételéről meggyőződtek, és ezáltal a szobor kegyszoborrá vált.

– Csíksomlyón előbb létezett a szobor, és utána kezdték megtapasztalni a kegyelmi hatásait. Összehasonlítva, egészen más például Lourdes, ahol a Mária-jelenés alapján alkották meg a szobrot. Csíksomlyón a Mária-szobor jelenlétében elmondott imák sokak számára meghallgatást nyertek. Még azt is homály fedi, hogy elkészülte után a csíksomlyói ferences kolostor temploma az első állomáshelye vagy pedig később hozták ide. Írásos feljegyzés ugyanis nem maradt fenn róla.

– A kegyszobor létrejöttének félezer éves évfordulója tiszteletére hirdették meg a Mária-évet. Ha írásos forrás nem maradt fenn, akkor a stílusjegyek segíthetnek az alkotás datálásához?

– A csíksomlyói Mária-szoborra vonatkozó 17-18. századi adatok nem adnak biztos információt sem a kegyszobor korára, sem pedig keletkezési helyét illetően. A korabeli alkotásokkal, erdélyi, felvidéki és más közép-európai Mária-szobrokkal, késő középkori–kora reneszánsz szárnyasoltárokkal való összehasonlítás lehetőséget ad a kor meghatározására. Egész oltárok figyelembevétele is szükséges, mivel a kegyszobor sem egy különálló alkotás volt, hanem egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A művészettörténeti megközelítéssel, a hozzá hasonló szobrok alapján a keltezését biztosan tehetjük a 16. század első negyedére. Így egészen bizonyos az ötszáz éves régisége. A művészettörténeti elemzésen túl a jubileumi év nyilvánvalóan sokak számára hoz lelki megerősödést.

Szőcs Lóránt, Székelyhon.ro, 2014.12.05.

Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)