Milyennek látja az egyház és a civil társadalom a megszentelt életet Romániában? témával közös képzési napokat tartottak a Női, valamint a Férfi Szerzeteselöljárók Országos Konferenciája október 13–16. közötti soros közgyűlése keretében. Az összejövetelnek, amelyen részt vett Florentin Crihălmeanu, a romániai püspökkari konferenciának a megszentelt élet intézményeiért felelős püspöke, illetve a témában meghívott világi szakemberek – szociológusok, szociális munkások – a jezsuiták kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos központja adott otthont.

Amint Marius Taloş országos jezsuita elöljáró hangsúlyozta, ezzel a találkozóval elkezdődik a 2014–2016 között megvalósítandó hároméves önvizsgálati időszak. Az országos szeminárium keretében a résztvevők különböző megközelítésekből, csoportos, illetve plenáris üléseken beszéltek a romániai szerzetesi életről. Nyomatékosították többek között, hogy a nagyszámú vegyes házasságban élő hívek érdekében, de ezen túlmutatóan is, elengedhetetlenül fontos a párbeszéd a keresztény egyházak, valamint az egyház és a világi társadalom között mind Romániában, mind Európában. Ennek eredményességét elmélyült imádsággal Istentől kell kérni, és kitartó, személyes és közös munkálkodással kell mindenkinek hozzájárulnia.

Alois Fechetm, a iaşi-i egyházmegyében a megszentelt élet intézményeiért és a hivatásokért felelős püspöki helynök hangsúlyozta: „Sok jót köszönhet az egyház és a társadalom a szerzeteseknek, akiket semmi sem akadályozhat meg abban, hogy hirdessék a szeretet, az irgalmasság és a megbocsátás üzenetét.”

Emilian Cătălin, a moldvai Szent Józsefről nevezett Minorita rendtartomány provinciálisa, a szerzetes elöljárók konferenciájának elnöke emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa nemrég találkozott a szerzetesrendek legfőbb elöljáróival. Beszédében nyomatékosította, hogy a megszentelt életnek prófétai jelként kell jelen lennie. Egyesek szerint úgy tűnik, hogy Európában „haldoklik” a szerzetesi élet. Ellenkezőleg, jelenlegi állapotában is sok jót biztosít – mondotta a szentatya. Ennek szellemében a konferencia több tagja (Antonio Prestipino sarutlan kármelita, Sárközi Sándor piarista, Jurja Ermil bazilita, Stănică Mátyás aradi minorita) kihansúlyozta, hogy az elsorvadás feletti sopánkodás helyett egy új jövőként kell tekinteni a szerzetesi életre. Ezért napjaink követelménye a tennivalók „fürkészése” és a rendi karizmák hatékony értékesítésével megvalósítandó „ébredés”. Ghiurca Vincenţiu iskolatestvér javasolta a világiakkal közös összejöveteleket, azok bevonását az elöljárói konferenciák egyes szakbizottságaiba is. Az összejövetelen elhangzott: nagyobb jelenlétet kell biztosítani a világi sajtóban, jobban megismertetni a társadalommal a szerzetesi közösségek sajátos munkásságát, áldásos szolgálatát.  

Az együttlét során megemlékeztek arról is, hogy húsz éve alakult meg a Romániai Férfi Szerzeteselöljárók Országos Konferenciája, amelyet kezdetben tíz elöljáró alkotott, és amelynek mára huszonnégy, az országban működő szerzetesrend, illetve kongregáció elöljárója vagy képviselője a tagja, 348 szerzetespap és testvér képviseletében.

  Fodor György piarista konfráter, tiszteletbeli titkár

A megszentelt élet tükörképe

A Romániai Rendfőnökök és Rendfőnöknők Konferenciájának (RRK) második, közösen szervezett éves elöljárói képzésén az elöljárók mintegy tükröt szerettek volna maguk elé állítani, hogy megláthassák, miként értékeli őket a civil társadalom és az egyház. Ez az önvizsgálati folyamat az adventben kezdődő Megszentelt Élet Évére való felkészülés is egyben.

A képzési napok keretében különböző rétegeket képviselő személyeket kértek fel arra, hogy a romániai szerzetesi közösségek életét értékeljék a saját tapasztalataik fényében. Florentin Crihălmeanu a Püspökkari Konferencia képviselőjeként, Valeriu és Cipriana Bulai, valamint Marius és Ileana Maier a családok képviselőiként, Codruţa Fernea és Laura Sopon a fiatalok nevében beszéltek meglátásaikról. Raţ Cristina szociológus a peremre­szorulás jelenségét és az abban rejlő kihívásokat taglalta. Lepedus István, a laikusok pasztorációjának felelőse a szatmári egyházmegyében pedig a szerzetesekre háruló pasztorációs kihívásokat mutatta be. A képviselők három szempont szerint értékelték a romániai szerzetesek életét: • Pozitív vonások: A világiak örvendenek a szerzetesek jelenlétének, életük tanúságtétele, imájuk és megélt hűségük az egyház értékes kincsei. Nevelői, szociális és pasztorális tevékenységeik az emberek és az egyház javát szolgálják. A megszentelt élet Isten jelenlétének jele egy olyan társadalomban, amelyben egyre inkább hiányoznak a tájékozódási pontok. • Negatív aspektusok: Amint minden fény árnyékkal is jár, a megszentelt életnek is megvannak a maga hiányosságai, amelyeket orvosolni szeretnének a szerzetesek. A megszentelt élet minőségi hanyatlásának oka lehet mind a hivatások számának csökkenése, mind a hitelesség csökkenése vagy az emberek előli elzárkózás. • Elvárások: Világi testvéreik azt kérik a szerzetesektől, hogy „olyan emberek legyenek, akiknek a szíve az égben van és két lábbal a földön állnak”. Olyan szerzeteseket szeretnének, „akik nemcsak értük, hanem velük imádkoznak”.

A meghívottakkal való őszinte és nyílt párbeszéd a most elkezdett önvizsgálati folyamat továbbmélyítésére buzdítja a szerzetesrendek és kongregációk tagjait, hogy az evangéliumi öröm élő tanúságtevői lehessenek.

  Homa Ildikó SSS, az RRK általános titkára

fotók: Homa Ildikó

Vasárnap 43. szám

Az egyház és a társadalom sokat köszönhet a szerzeteseknek

„Milyennek látja az egyház és a civil társadalom a megszentelt életet Romániában?” – ezzel a témával foglalkozott a Romániai Női és Férfi Szerzetes Elöljárók Országos Konferenciája október 13–16. között, a soros közgyűlésük keretében tartott közös képzési napokon.

Az összejövetelen részt vett Florentin Crihălmeanu, a romániai püspöki konferenciának a megszentelt élet intézményeiért felelős püspöke, valamint a témában meghívott világi szakemberek: szociológusok, szociális munkások. Az összejövetelnek a jezsuiták kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos központja adott otthont.

Amint Marius Taloş országos jezsuita elöljáró hangsúlyozta, ezzel a találkozóval elkezdődik a 2014–2016 közötti hároméves önvizsgálati időszak. Az országos szeminárium keretében a résztvevők különböző megközelítésekből, csoportos, illetve plenáris üléseken beszéltek a romániai szerzetesi életről. Nyomatékosították többek között, hogy a nagyszámú vegyes házasságban élő hívek érdekében, de ezen túlmutatóan is, elengedhetetlenül fontos a párbeszéd a keresztény egyházak, valamint az egyház és a világi társadalom között mind Romániában, mind Európában. Ennek eredményességét elmélyült imádsággal Istentől kell kérni, illetve kitartó, személyes és közös munkálkodással kell mindenkinek hozzájárulnia.

Alois Fechetm, a Iaşi-i Egyházmegyében a megszentelt élet intézményeiért és a hivatásokért felelős püspöki helynök hangsúlyozta: „Sok jót köszönhet az egyház és a társadalom a szerzeteseknek, akiket semmi sem akadályozhat meg abban, hogy hirdessék a szeretet, az irgalmasság és a megbocsátás üzenetét.”

Emilian Cătălin, a moldvai Szent Józsefről nevezett minorita rendtartomány provinciálisa, a szerzetes elöljárók konferenciájának elnöke emlékeztetett arra, hogy Ferenc pápa nemrég találkozott a szerzetesrendek legfőbb elöljáróival. Beszédében hangsúlyozta: a megszentelt életnek prófétai jelként kell jelen lennie. Egyesek szerint úgy tűnik, hogy Európában „haldoklik” a szerzetesi élet. Ellenkezőleg, jelenlegi állapotában is sok jót ad – hangsúlyozta a Szentatya. Ennek szellemében a konferencia több tagja (Antonio Prestipino sarutlan kármelita, Sárközi Sándor piarista, Jurja Ermil bazilita, Stănică Mátyás aradi minorita) kiemelte, hogy az elsorvadás feletti sopánkodás helyett az új jövő szellemében kell tekinteni a szerzetesi életre. Ezért napjaink követelménye a tennivalók „fürkészése”, valamint a rendi karizmák hatékony értékesítésével megvalósítandó „ébredés”. Ghiurca Vincenţiu iskolatestvér közös összejöveteleket javasolt a világiakkal, illetve bevonásukat az elöljárói konferenciák egyes szakbizottságaiba is. A találkozón elhangzott: nagyobb jelenlétet kell biztosítani a világi sajtóban, jobban megismertetni a társadalommal a szerzetesi közösségek sajátos munkásságát, áldásos szolgálatát.

Megemlékeztek arról is, hogy húsz éve alakult meg a Romániai Férfi Szerzetes Elöljárók Országos Konferenciája, amelyet kezdetben tíz tag alkotott. Ma huszonnégyen vannak az országban működő szerzetesrendek, illetve kongregációk 348 tagjának képviseletében.

Piarista.hu/Magyar Kurír, 2014. október 29.