Decemberben elkezdődhet a tevékenység a székelyudvarhelyi Papkertben létrehozott, Szent Lukács nevét viselő palliatív és fejlesztési központban. A Gyulafehérvári Caritas által működtetett létesítmény huszonhat férőhelyes lesz, a benn fekvőket tizennégy fős egészségügyi személyzet látja majd el.

A kétszintes épületben a kórházinál kellemesebb környezetben fogadják a betegeket – hangzott el az eseményen

2013 áprilisában fogtak hozzá a Papkertben lévő Kolping-ház átalakításához: a Regionális Operatív Programban létrejövő projekt akkori becsült értéke több mint 2,5 millió lej volt. A tizenkét hónapos kivitelezési időt nem sikerült tartani, így fél év késéssel, viszont az előrevetített összegnek csupán 72 százalékából sikerült megvalósítani a beruházást.

Segítség a szükségben

A Gyulafehérvári Caritas huszonöt éves fennállása során emberközeli szociális szolgáltatásokat nyújtott, ugyanakkor a szervezet kiemelt célja a közösségekkel együtt, szinergiában dolgozni, mondta el Márton András, a gyulafehérvári székhelyű szervezet igazgatója. A Szent Lukács nevét viselő létesítmény felavatásán Márton András továbbá elmondta: a projekt létrejötte a Caritas mindkét korábban említett stratégiájának jó példája. „A krónikus és gyógyíthatatlan betegek sajnos kilátástalan helyzetben vannak, hisz az egészségügyi intézményekben nincs lehetőség fektetésükre, otthonukban pedig sokszor magukra maradnak. A palliatív és fejlesztési központ kifejezetten azt a cél szolgálja, hogy védett környezetben nyújtson segítséget a rászorulóknak a betegséggel való együttélésben, az önálló élet újratanulásában” – magyarázta.

Korszerű, költséghatékony létesítmény

Az eseményen részt vett a Caritas szocio-medikális ágazatának igazgatója, az udvarhelyi beruházás felelőse, Péter György is. Mint elmondta, a központ huszonhat személy befogadására alkalmas, a személyzet előreláthatólag tizennégy fős lesz. „Az épület felújítása, a célra való átalakítása révén több mint kétszáz négyzetméterrel bővült a hasznos felület, valamint energetikai szempontból is gazdaságosabbá vált az ingatlan” – tette hozzá. A következőként felszólalt Bunta Levente polgármester a hasonló jellegű fejlesztések fontosságát hangsúlyozta, valamint arról beszélt, hogy a szociális „szükség” a társadalomban jelen van, a problémák megoldásához pedig összefogásra van szükség. „A városi költségvetésben a szabadon felhasználható pénzek húsz százalékát a helyi alapítványokkal és szervezetekkel partnerségben költjük el. Ezt a munkát nem azért végezzük, mert valahol el akarjuk számolni, hanem mert szükség van rá” – fejtette ki a városvezető.

Az újonnan felavatott épületet Mátyás Károly főesperes szentelte meg

Hiányos idősgondozás

Az eseményen felszólalt Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Ügynökség igazgatója is, aki arról beszélt, hogy a szociális hálózat decentralizációja révén csupán az 1989-es rendszerváltás után mintegy évtizeddel sikerült bizonyos égető társadalmi problémákat megoldani. „Két fontos szereplő jött be a képbe, akik segítették ezt a munkát: az egyházak, és a Gyulafehérvári Caritashoz hasonló civil szervezetek” – hangsúlyozta. Kifejtette, a gyermekvédelem és a fogyatékkel élők gondozásának, fejlesztésének kérdése megoldódni látszik, az idős- és otthoni beteggondozás, illetve a palliatív ellátás továbbra is hiányt jelent. Simion Creţu üdvözölte a helyi vezetőség és a civil szféra együttműködését, abbéli reményét fejezve ki, hogy hasonló projektek születnek majd a jövőben is.

Kovács Eszter, Székelyhon.ro, 2014.09.16.

Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.