Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén kereken 60 esztendeje annak, hogy 1954. szeptember 14-én Boga Alajos ideiglenes gyulafehérvári egyházmegyei kormányzó a máramarosszigeti börtönben vértanúhalált halt, így egyesítve Jézus Krisztus keresztjével saját keresztútját, példát mutatva hitből és hűségből Erdély keresztényeinek.

1886. február 18-án született Kozmáson, Csík vármegyében. Csíksomlyón (1898–1900) és Székelyudvarhelyen (1900–1906) végezte iskoláit. Teológiát a Bécsi Egyetemen hallgatott, a Pázmaneum növendékeként, 1906–1910 között. 1910. július 14-én szentelte pappá Bécsben Fischer-Colbrie Ágost kassai megyéspüspök. Segédlelkész volt Lemhényben és Szászrégenben. 1912–1914 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanári oklevelet és filozófiai doktorátust szerzett.

Az első világháborúban tábori lelkészként szolgált, majd a csíkszeredai gimnáziumban helyettes tanár és szubrégens volt. Ezt követően a kézdivásárhelyi gimnáziumban tanárként, majd ugyanott igazgatóként működött 1933 végéig. Egyházmegyei főtanfelügyelő és státusi tanügyi előadó is volt. 1933 novemberétől gyulafehérvári székesegyházi kanonok, majd 1939-től pápai prelátus, 1947. március 7-től általános helynök (vicarius generalis). 

Gondviselésszerűen Boga Alajos kanonok köszönte meg Márton Áron püspök nevében és megbízásából az 1939. február 14-én kelt levelében Wiedmann Mária Kornélia nővérnek, a híres kolozsvári Marianum Leánynevelő Intézet főnöknőjének a püspökszentelést követő ünnepség szervezésében való közreműködést. A levélben többek között ez olvasható: „Kedves kötelességemnek érzem hálás köszönetet mondani a Nt. Főnöknőnek az odaadó és lelkes készségért, amit a Marianum helyiségeinek a püspökszentelést követő közebéd céljaira való átengedése, illetve felajánlásával és 332 vendég kifogástalan ellátásáról szíves volt tanúsítani. A hely, a környezet, a jólesően tapasztalt lelkes gondosság valóban méltó volt nemcsak a ritka ünnep jelentőségéhez, de az intézet közismert mintaszerű rendjéhez is.”

Ma már kevesen tudják azt, hogy a kolozsvári Házsongárdban 1941. október 26-án, a Hirschler József Marianum-alapító pápai prelátus-plébános síremlékavatásán Boga Alajos mondott nagyhatású emlékbeszédet. Az akkor már öt éve elhunyt főpap apostoli munkálkodását és életművét példaképül állította mindazok elé, akik „népek sorsának irányítására hivatottak”. Jakubinyi György érseknek A szentek nyomában Erdélyben című egyháztörténelmi és kordokumentum értékű könyvéből megtudhatjuk, hogy Márton püspök letartóztatásakor ő volt az első ordinarius substitutus (ideiglenes egyházmegyei kormányzó) 1949. június 21-től. Dávid László püspöki titkárral együtt tartóztatták le 1950. május 10-én éjjel. Mivel azt hitték, hogy titkos püspök, 1951 szeptemberében a máramarosszigeti politikai börtönbe vitték a miniszterek és püspökök közé. Ott halt meg 1954. szeptember 14-én. Sírhelye ismeretlen: a máramarossziget-csárdai, Tisza-parti szegénytemető a valószínűbb, vagy a falkerítéssel zárt zsidó temető, nem messze a börtöntől. Rövid életrajzát a Gyulafehérvári Érsekség felterjesztette a római Apostoli Szentszékhez a 20. század új vértanúi névsorába, és a Főegyházmegyei Hatóság 2003. január 13-án elindította az előzetes egyházmegyei vizsgálatot. A főegyházmegye érseke tanításának szellemében dicsőítsük Istent szentjeiben, és őseink, valamint a nálunk élt szentek és vértanúk életpéldáján buzduljunk magunk is igaz Krisztus-követésre.

  Fodor György

 

Vasárnap, szeptember 14./ 37. szám

Articol
„Binecuvântat este omul, care nu și-a pierdut speranța.” (cf. Sir 14, 2) 
Articol
În ultimele zile, numeroase comunități din țara noastră au trecut prin încercări grele din cauza inundațiilor devastatoare care au afectat mai multe regiuni. Un număr semnificativ de locuințe au fost distruse, multe familii au fost evacuate, iar viața multora a fost pusă în pericol. În fața suferinței aproapelui, suntem chemați la solidaritate creștină, compasiune și ajutor concret.
Articol
România se află în fața unui moment istoric decisiv. Rezultatul alegerilor prezidențiale va influența pe termen lung cadrul statului de drept democratic și evoluția condițiilor sociale, respectarea libertății religioase și a drepturilor comunitare, precum și orientarea internațională a țării.