A csíksomlyói kegytemplom - pápai kisbazilika legdrágább kincse az Oltáriszentség után a Szűzanya csíksomlyói kegyszobra. A körülbelül ötszáz éves, reneszánsz stílusú kegyszobor hársfából készült. Alkotója ismeretlen, magassága 2,27 méter. A világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. A napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja Szent Fiát, a világ Megváltóját. 1798-ban Batthánnyi Ignác erdélyi püspök idején az egyház „Csodatevő, segítő szent Szűz”-nek nevezi el.

Nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében. A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a kegyhelyen erőt és reményt adott és ad a kegyhelyre zarándoklóknak: székely népünknek és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyája, oltalmazója és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.

A szobor alkotásának ötszáz éves évfordulója alkalmából jubileumi Mária-évet hirdetünk a kegyhelyen 2014. szeptember 14-től 2015. szeptember 15-ig. A jubileumi év minden egyes napjára a szentatya, Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel.

Szeptember 12-én és 14-én Szűz Mária neve ünnepe, a kegyhely őszi búcsúja. Szentmisék 8-kor, fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. Szeptember 14-én a fél 11 órakor kezdődő szentmisében nm. és ft. Jakubinyi György érsek úr nyitja meg a jubileumi Mária-évet.

Urbán Erik ofm, a csíksomlyói pápai kisbazilika templomigazgatója

Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)