Merre tartasz? – ezzel a kérdéssel gyakran találkozhat az ember. Most azokhoz intézik a szervezők, akik egyházi házasságot kötöttek, majd valamilyen okból elváltak, később polgárilag újraházasodtak. Az egyház őket szólítja meg, hogy ne érezzék kirekesztettnek magukat. A meghívás a március 12-i lelkinapra szól.

Keresztes Zoltán plébános házigazdaként nyilatkozott a nem szokványos eseményről. Elmondta, a lelkinap célja feltárni a válás keresztény szempontjait, beszélni arról, hogy milyen elsősegély lehetséges, és mik az egyházjogi akadályok. „Nagyon fontos az új lendület, lelkesedés, bátorítás nyújtása egymás számára. Életünk és kapcsolataink építőkockáit kell újrarendezni, nem utolsó szempont a hely és szerep megtalálása az egyházban.”
A találkozó kezdeményezésére hatással volt Ferenc pápának a családról szóló katekézisében tett kijelentése, hogy az elvált és polgárilag újraházasodott hívők nem részesülhetnek ugyan a szentségekben, viszont „… szükség van a szerető és figyelmes befogadásra, szeretetben és igazságban fordulni azon megkereszteltek felé, akik a szentségi házasságuk kudarca után új együttélést kezdtek; valójában ezek az emberek egyáltalán nincsenek kiközösítve, tehát nem szabad őket így kezelni: ők az egyház részét alkotják.” 

A pápa szavait idézve a gyergyószentmiklósi plébános hozzáfűzte: „ a szentatya arra is kitért, hogy az Irgalmasság szent évében szerető figyelmességgel tekintsünk az ilyen állapotba került embertársainkra, szeretetünkkel, imáinkkal kísérjük életüket, legyünk gyógyír sebeikre. Ezen a felhíváson – de nem csak – felbuzdulva várjuk az elváltakat és újraházasodottakat az Élet – kapcsok, avagy Merre tartasz? mottójú lelkinapra március 12-én, szombaton délelőtt 10-re a gyergyószentmiklósi Szent István Plébánia nagytermébe.”

Balázs Katalin 

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.