A megszentelt élet évében a Magyar Kurír meghirdette „Bemutatkoznak...” kampányt. Azt kérték a szerzetesrendek elöljáróitól, mutassák be rendjüket, közösségüket, történetüket, karizmájukat, írjanak tevékenységükről, jövőbeli terveikről, valamint a tematikus évhez kapcsoló programjaikról.

Ezzel a rövid ismertetővel a magyar nemzetért engesztelő Pálos Rendet szándékoztunk bemutatni, s egyúttal azt az örömünket is szeretnénk kifejezni, hogy erdélyi rendházunk a Csíksomlyói Szűzanya közelében lehet. Pálos hivatásunk a Szűzanya tiszteletének terjesztése és ebben a munkában szívesen veszünk részt, hasonlóan más szerzetesekhez, mint pl. a csíksomlyói kegyhelyet gondozó ferences testvéreinkhez.

Kolostoraink megtalálhatók Pécsett, Budapesten, Márianosztrán, Petőfiszállás-Pálosszentkúton és Erdélyben (Romániában) Hargitafürdőn. Ez utóbbi szerzetesházunk ünnepélyes megnyitása 2014. január 26-án volt.

A rend története

Rendünk neve: Ordo Sancti Pauli Primi Eremitae, OSPPE. Első Remete Szent Pál Rendje, Magyar Pálos Rend. A pálos rend alapítója esztergomi Boldog Özséb, aki 1246-ban Isten hívását követve, kanonoki rangjáról lemondva remeteségbe vonult a Pilis hegyei közé. Itt látomásban részesült: lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Imádságában megértette a látomás értelmét: Isten arra hívja, hogy egybegyűjtse a szétszórtan élő remetéket. Ezért Klastrompusztán, a mai Kesztölc falu közelében templomot és monostort épített a Szent Kereszt tiszteletére 1250 körül. Néhány évvel később csatlakoztak hozzá az ország más területein élő remeték, remeteközösségek, elsőként a Jakab-hegyi remeték, akik számára Bertalan pécsi püspök 1225-ben monostort épített és rövid regulát írt. Az új rend védőszentjévé Özséb thébai Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számunkra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a pálosokat.

A közösség karizmája, küldetése

Remetemúltunkból fakadó hivatásunk: az Isten jelenlétében való élet, a magány szeretete, az imádság, a vezeklő élet és a Boldogságos Szent Szűz különleges tisztelete. Apostoli küldetésünk részeként, érzékenyen az idők jeleire lelkipásztori munkát is végzünk, ami elsősorban az igehirdetésben és a szentségek kiszolgáltatásában, különösen a gyóntatásban nyilvánul meg. Magyar alapítású szerzetesrendként lelkiségünk fontos része a nemzetünkért való imádság és engesztelés.

Magyarországi tevékenység

Elsődleges tevékenységünk ma is az imádság és az engesztelés. Emellett lelkipásztori munkát is végzünk templomainkban: igehirdetést, szentségek kiszolgáltatását, gyóntatást, lelkivezetést. Mária-kegyhelyeinken – Márianosztra, Pálosszentkút – évente nagyszámú zarándokot fogadunk. Alkalmanként zarándoklatokat is vezetünk (Pálos 70, motoros zarándoklatok). Ezek is lehetőséget adnak az igehirdetésre, az evangelizálásra.

Jövő, kihívások, tervek

Reménnyel tekintünk a jövőbe, hiszen megtapasztaltuk Isten gondviselő szeretetét rendünk történelmében. Egy-egy nehéz időszak megpróbáltatásai, törései után egy kis magból mindig újjáteremtette a rendet. Szeretnénk visszatérni a gyökereinkhez, megújulni a kezdeti remeteszellemben, és építeni a testvéri közösséget, alapítónk szándéka szerint. Ferenc pápa is erre hív ebben az évben. Kihívás, de egyben ajándék is ennek megvalósítása.

Programok a megszentelt élet évében

A megszentelt élet évéhez kapcsolódóan több meghívásnak is igyekeztünk eleget tenni, hogy beszéljünk a szerzetesi életről. Sajnos mindenhova nem tudunk eljutni. Gyakran iskolás- és felnőttcsoportok keresnek fel bennünket, hogy közelebbről is megismerjenek minket. Ezenfelül mi is részt veszünk az év központi rendezvényein. A következő ilyen nagy megmozdulás a Szerzetesek Tere lesz szeptember 18–19-én.

Fotó: Magyar Pálos Rend

Magyar Kurír