Csütörtökön volt Sarlós Boldogasszony napja, a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepe. A kegyhely a pünkösdi búcsúról vált világszerte ismertté, a templom eredeti búcsúünnepe azonban július 2., Sarlós Boldogasszony ünnepe; az alkalomból 8 órakor, délelőtt fél 11-kor és este 7-kor tartottak szentmisét.

A szerzetesek éve alkalmából a 10.30-kor kezdődő szentmisét Jakubinyi György érsek mutatta be a kegytemplomba zarándokoló szerzetesek részvételével.

Sarlós Boldogasszony a védőszentje a Csíkszentgyörgyhöz tartozó kotormányi templomnak, a gyimesközéploki Hidegség falurészen álló Bánd-pataki kápolnának, de a templom búcsúünnepét tartották csütörtökön Marosfőn, illetve Gyergyóditróban, a felszegi kápolnánál is.

Szűz Mária látogatásának (latinul: Visitatio Beatae Mariae) ünnepét a 13. századtól tartják július 2-án. Ez a nap volt régen az aratás kezdetének ideje, így lett Sarlós Boldogasszony ünnepe. Kapta ezt a nevet azért is, hogy a többi Mária-ünneptől megkülönböztessék. Máriának, a Jézussal állapotos szűznek Erzsébetnél, Keresztelő Szent János jövendő anyjánál tett látogatását ünneplik.

Régi szokás szerint a magyar nyelvterület egyes részein Sarlós Boldogasszony napján virággal ékesített széket helyeztek a ház elé: ha erre jön Erzsébethez tartó útján az áldott állapotban lévő Istenanya, tudjon megpihenni. A kápolnákban, templomokban virágot szenteltek, kakukkfüvet, fodormentát, amit aztán a beteg párnája alá vagy az elhunyt koporsójába tettek. Az e napon szedett gyógynövényeket különösen erős hatásúnak tartják.

Krónika, 2015.07.03.

 

Csütörtökön, Sarlós Boldogasszony napján tartották a csíksomlyói kegytemplom búcsúünnepét. A kegyhely a pünkösdi búcsúról vált világszerte ismertté, a templom eredeti búcsúünnepe azonban július 2. Az esti szentmisét Urbán Erik templomigazgató celebrálta.

Iochom Zsolt, Székelyhon.ro, 2015. július 2.

Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)