Isten szolgája Márton Áron püspök születésének 125. évfordulójára készülve dr. Kovács Gergely érsek a doberdói fennsík magyar kötődésű első világháborús helyeire látogatott. A zarándoklatra azután került sor, hogy augusztus 15-én a kalocsai székesegyház búcsúünnepét celebrálta, adta hírül augusztus 18-án a Gyulafehérvári Érsekség. A zarándoklat fontosabb célpontjairól és mozzanatairól szóló képes beszámolónkat olvashatják.

Dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek eddig négy zarándoklatot vezetett a doberdói fennsíkra, ez volt az ötödik ilyen alkalom, míg kísérői: dr. Tóth Tamás, a MKPK titkára másodszor, dr. Veres Stelian főegyházmegyei vagyonkezelő és Kovács Szabolcs érseki titkár először járták végig ezt a zarándokutat. Észak-Olaszországban tett rövid látogatásuk során lerótták kegyeletüket és megemlékeztek az első világháború magyar vonatkozású helyein.

Az első világháborúnak a doberdói fennsíkon található helyszínei, emlékei

Osztrák-magyar katonai temető Foglianóban, ahol 14550 osztrák-magyar katona nyugszik. Földi maradványaikat az elhagyott környékbeli katonai temetőkből helyezték át ide. A temetőt 1974-ben alakították ki az osztrák Stájer Tartományi Kormány kezdeményezésére, a salzburgi Fekete Kereszt szervezet pedig 1989-ben átalakította.

Ferenc pápa 2014-ben járt a helyszínen, adózva az elesettek emlékének

A zarándoklat kiemelkedő mozzanata a temesvári 61. gyalogezred emlékművének megkoszorúzása volt. A 19. életévét éppen betöltött Márton Áron a doberdói fennsíkon kezdte meg harctéri szolgálatát a 82. székely gyalogezred katonájaként 1915. november 6-án. A székely katonák a temesvári 61. gyalogezredhez voltak beosztva. Itt, a doberdói harctéren Márton Áron 1916. július 19-én megsebesült, vállát és felkarját érte lövés. Szinte száz évvel később, 2014 novemberében négynyelvű – olasz, magyar, angol és szlovén – táblát helyeztek el, feltüntetve rajta, hogy ebben a gyalogezredben harcolt nyolc hónapon át Doberdónál, majd itt sebesült meg Márton Áron, Erdély későbbi püspöke.

 


A zarándokcsoport meglátogatta a doberdói fennsíkon a 2007. június 30-án megnyitott Nagy Háború Múzeumát (Museo della Grande Guerra) San Martino del Carsóban. A múzeumban kiállított tárgyak mindegyike a környező területeken fellelhető kavernákból és egykori lövészárkokból került elő.


A múzeumot a Karszti Barlangász Csoport (Gruppo Speleologico Carsico) működteti, amelynek elnöke Gianfranco Simonit. Néhány társával együtt 1988. október 19-én alakította meg a Karszti Barlangász Csoportot, amelynek keretében a barlangkutató tevékenységen túl Gianfranco Simonit a “nagy háború” emlékei felkutatásának és megőrzésének kiemelt figyelmet szentel. A Barlangász Csoport önkéntes munkával gondozza a környék több első világháborús emlékét, ezek közt a nagyváradi 4-es honvédek emlékművét, a szegedi 46-os és a temesvári 61-es gyalogezred kőbe vésett feliratait.

 

Kovács Gergely érsek posztulátorként ismerkedett meg a Karszti Barlangász Csoport tagjaival és vezetőjével, akik mindig készséggel állnak a doberdói véres ütközetek helyszínét felkereső zarándokcsoportok rendelkezésére. Ők fogadták, idegenvezetéssel segítve a korábbi erdélyi zarándoklatokat is. A Barlangász Csoportnak köszönhetően néhány éve a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumban doberdói relikviák is láthatóak.

Kovács Gergely érsek megkeresésünkre elmondta: fontosnak tartja megköszönni, ahányszor csak alkalma adódik, az olasz barlangászok munkáját, hiszen ők gondoskodnak — önkéntes alapon — az emlékhelyek, pannók, feliratok felújításáról, rendben tartásáról. A látogatás, a velük való találkozás, az élő kapcsolat a hála és elismerés kifejezése munkájuk, törődésük iránt. A főpásztor azt is fontosnak tartja, hogy a gyulafehérvári főegyházmegye kifejezze, hogy a doberdói fennsíkon található emlékhelyek Erdély népe számára ma is fontosak. A legutóbbi, 2019-ben rendezett 4. zarándoklat alkalmával egy itthon készült információs táblát is magukkal vittek, amelyet a helyszínen állítottak fel.

A mostani zarándoklat másik kiemelkedő, egyben zárómozzanata a San Martino del Carsóban a helybeliekkel közösen ünnepelt szentmise volt.

Szentmise San Martino del Carsóban

Kovács Gergely érsek és San Martino del Carso plébánosa, Don Giovanni Sponton
Fotók: a Gyulafehérvári Érsekség Facebook-oldala; Veres Stelian

Bodó Márta -2021. augusztus 19., RomKat.ro

 
 
 
Articol
Cu 250 de voturi pentru, Camera Deputaților a adoptat, în ziua de 18 februarie 2026, proiectul de lege, care trecuse deja prin Senat, prin care anul 2026 este declarat „Anul episcop Márton Áron”, marcând împlinirea a 130 de ani de la nașterea episcopului. (Sursă: Conferința Episcopilor din România)
Articol
Prin Miercurea Cenușii intrăm în timpul sfânt al Postului Mare. Acest timp ne cheamă, în fiecare an, să contemplăm cu profunzime pătimirea, moartea și învierea lui Isus Cristos, misterul răscumpărării noastre. Nu comemorăm doar un eveniment istoric, ci iubirea cu care Dumnezeu a mers pentru noi până la moartea pe cruce.
Articol
Postul Mare este timpul în care Biserica, prin grijă maternă, ne invită să repunem misterul lui Dumnezeu în centrul vieţii noastre, aşa încât credinţa noastră să-şi recapete elanul şi inima să nu se piardă în neliniştile şi distragerile de fiecare zi.