D. a J. Kr.!

Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!

A karácsony a családok ünnepe. Ilyenkor még a szétszóródott családtagok is hazajönnek. A karácsonyfa tövében ott találjuk a teljes Szentcsaládot a Kis Jézus körül. Együtt fohászkodunk: „Jézus, Mária, József! Nektek ajánljuk szívünket és lelkünket!” Kit látunk a jászolban és a jászol körül?

A központ a Gyermek Jézus. A második Isteni Személy érettünk emberré lett. A Megtestesülés hitünk szent titka. Fájó visszagondolni a referendumra, ahol híveink – a többi keresztény egyház híveivel együtt – nem álltak ki keresztény értékünk, a család mellett. Pedig ez a referendum jó alkalom lett volna – nekünk keresztényeknek – a hitvallásra. Marad számunkra a keresztségben vállalt feladat: buzgó keresztény mindennapi életünkkel tegyünk tanúságot Krisztus mellett.

A jászolban fekvő Kisded mellett ott van a Boldogságos Szűz Mária és Szent József, együtt a Szent Család, mely örök érvényű modellje a keresztény családoknak.

A Boldogságos Szűz Mária, örökké szűz és örökké édesanya, minden keresztény nőnek az eszményképe. Szentatyánk az örök változatlan Evangéliumot hirdeti, amelyet alkalmazni kell a kortárs világban. Katolikus hívő számára az örök Evangéliumot a Szentatya magyarázza, alkalmazza a kortárs körülményekre, amikor hit és erkölcs dolgában, mint legfőbb tanító (latin teológiai nyelvezetben: „ex cathedra”) nyilatkozik. Egyházunk tanítása szerint keresztény katolikus szentségi házasságot egy férfi és egy nő köt az Egyház áldásával, amelyben vállalják „holtomiglan holtáiglan” a kölcsönös támogatást és a gyermekáldás elfogadását.

A jászol mellett ott vannak a pásztorok is, a Gyermek Jézus első hódolói. Ők az egész Egyházat képviselik. XVI. Benedek pápa újra megerősítette, hogy egyház csak ott van, ahol megvan a hét szentség és az apostoli szukcesszió. (Dominus Iesus kezdetű Hittudományi Kongregáció deklarációja 2000. aug. 6-án, Színeváltozás ünnepén, Joseph Ratzinger bíboros). Az ökumenikus mozgalom – keresztény egységtörekvés – nem azt jelenti, hogy elhallgatjuk saját igazságainkat, hanem ellenkezőleg: Bemutatkozunk, és önazonosságunk feladása nélkül folytatjuk a párbeszédet. (VI. Szent Pál, Ecclesiam Suam kezdetű enciklika, 1964. augusztus 6-án, Színeváltozás ünnepén).

S végül, a jászol mellett ott van az ökör és a szamár is. Bibliai alapja az Izajás prófétánál elhangzó isteni kijelentés: „Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászolát, csak Izrael nem ismer meg.” (Iz 1,3) Érthető, hogy Egyházunk kiáll a környezetvédelem, a klímaváltozás és a többi természeti katasztrófa megelőzése mellett. Ehhez tartoznak egyházi vagyonunk visszaszolgáltatását célzó pereink, iskolaügyeink, mert ez hozzátartozik Egyházunk küldetéséhez. Érthetetlen, hogy egy „jogállamban” 28 év után sem kaphatjuk vissza intézményeinket, amelyek Egyházunk karitatív tevékenységét hivatottak szolgálni.

Amikor ebben az esztendőben is megünnepeljük Jézus Krisztusnak – a mi Megváltónknak – földi születésnapját, az Ő jászla köré felsorakozva kérjük, hogy a mai idők kihívásai és küzdelmei közepette segítsen hűségesnek maradni Hozzá!

Kegyelemteljes Karácsonyi ünnepeket és áldott, boldog újesztendőt kívánok Főtisztelendő Testvéreimnek, kedves Híveimnek és minden jóakaratú embernek!

            Gyulafehérvár, 2018. Karácsonyán, Urunk Születése főünnepén

† György s.k.

        érsek  

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.