Körkép egyházmegyénkből

 

Az irgalmasság éve bezárul, de az irgalmasságban való elmélyülés, annak gyakorlása sosem fejeződhet be életünkben – mondta Jakubinyi György érsek a gyulafehérvári székesegyházban az Irgalmasság kapuja előtt állva november 20-án, Krisztus Király vasárnapján. Kiemelte, hogy az irgalmasság lelkületének tovább kell élnie szívünkben, hiszen ennek az évnek feladata az irgalmasság, a megbocsátás cselekedetein át az volt, hogy minél inkább bevezessük életünkbe a szeretet megvalósulásának gyakorlatait. Ezt követően a hívekkel és a jelen lévő papsággal együtt imádkozott, dicsőítve az irgalmas Istent, megköszönve szeretetét és a vele való megbékélés ajándékait. Az érsek szentbeszédében az ünnep jelentőségéről, valamint Krisztus üdvözítő áldozatáról beszélt, melynek hatása örök az egyházban éppen úgy, ahogy Krisztus királysága is. A szentmise helyi szokás szerint körmenettel és szentségi áldással ért véget. (Baróti Tibor)

„Amikor egy ajtó bezárul, a jó Isten kinyit egy sokkal szebbet!" – mondta Orbán Szabolcs, a Szent Istvánról elnevezett erdélyi ferences tartomány elöljárója november 20-án a csíksomlyói kegytemplomban az Irgalmasság kapujának bezárása alkalmával. A jubileumi évnek nem az volt a célja, hogy látványosan kinyisson, majd bezárjon egy kaput, hanem hogy az irgalmasság mindennapi megélésére figyelmeztessen. Isten nem fárad bele végtelen irgalmassága kiárasztásába. A jubileumi év felhívta a figyelmet arra is, hogy a mindennapokban miként lehetünk irgalmasak, és miként fogadjuk el az irgalmasságot. Életünkhöz tartozik a büszkeség, nagy kísértése a ma emberének, hogy mindent saját maga akar megoldani. Törékeny ez az „álszabadság”! Az erőszakkal elért szabadság addig áll fenn, amíg egy másik jön helyére. Jézus a kereszten nem válaszolt a provokációra, de amikor az egyik gonosztevő arra kérte, hogy emlékezzen meg róla, amikor országába ér, akkor azt válaszolta neki: „még ma velem leszel a paradicsomban”. Ha Isten készséget tapasztal az ember részéről, a legnagyobb lehetőséget adja neki. Szükséges belátnunk: egyedül nem megy nekünk, csak Istennel! Ha kérjük Istent, ő nem hagy magunkra! Isten irgalmassága a legnagyobb kincs, amit kaphatunk. A kegyelem rendkívüli időszakát éltük, köszönetet mondunk ezért, és Isten kegyelmébe helyezzük életünket a közeljövőben is. A szent év kapuját bezártuk, de Isten irgalmasságának kapuja örökre nyitva marad – hangsúlyozta a szentmise prédikációjában a ferences tartományfőnök.

Az ünnepi szentmisét Csíksomlyón a Te Deum eléneklése és szentségi áldás zárta. (Csúcs Mária)

 

Kolozsváron Tamás József püspök zárta a Szent Mihály-templomban megnyitott Irgalmasság kapuját Krisztus király ünnepén az esti ünnepi szentmise keretében. Az asszisztencia, a papság és a hívek közül sokan az Irgalmasság kapuján keresztül léptek be a templomba, ezt követően zárultak az Irgalmasság szentévének elején megnyitott kapuk. Homíliájában a püspök a napi evangéliumból kiindulva arra kereste a választ: milyen király Krisztus, s melyek az isteni irgalmasság legalapvetőbb ismérvei? A Golgota hegyén a megfeszített Krisztus jobb, illetve bal oldalán levő lator emblematikusan mutatja azt a kétféle emberi magatartást, melyet az emberek az isteni irgalmassággal szemben tanúsítanak: a bal lator visszautasítja, a jobb pedig elfogadja az isteni kegyelmet, amelyre mindannyian rászorulunk. Kovács Sándor főesperes-plébános a szentmise végén arra figyelmeztetett, hogy az irgalmasság gyakorlása kell legyen keresztény mivoltunk mércéje. (Fábian Róbert) 

Vasárnap 48. szám
Fotók: SIS (Gyulafehérvár), Csúcs Mária (Csíksomlyó), Ilyés Zalán (Kolozsvár)  

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.