Megáldották a gyulafehérvári székesegyházban Márton Áron szarkofágját

Több ezer hívő, több száz pap, a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia több tagja, az erdélyi történelmi egyházak képviselői, romániai és magyarországi világi méltóságok is jelen voltak szeptember 29-én Gyulafehérváron, az ősi székesegyház hagyományos, Szent Mihály-napi búcsúján. Gyulafehérváron ez az ünnep Márton Áron személyével is összefonódik: a püspök 1980-ban e napon hunyt el. Az egykori főpásztor halálának 36. évfordulóján megtartott idei búcsús szentmise  11 órától kezdődött, melynek végén megáldották a püspök földi maradványait tartalmazó, a székesegyházban elhelyezett, újonnan elkészült kőszarkofágot. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Miquel Maury Buendía érsek, apostoli nuncius volt, szentbeszédet Jakubinyi György érsek mondott.

Elmélkedésében Jakubinyi érsek arra kereste a választ, hogy mit üzen ma nekünk, 21. századi keresztényeknek Szent Mihály főangyal. Üzenete ma is az, hogy a mai ember, a mai emberiség – habár mindenütt keresi –, a boldogságot Isten nélkül sehol nem találhatja meg. Istennel pedig semmi sem mérhető össze. Erre figyelmeztet Szent Mihály nevének a jelentése is: Ki olyan, mint az Isten? A keresztény ember tudja, hogy Isten helyébe semmi nem helyezhető: a hamis istenek sem. A főpásztor, Márton Áron püspökről szólva, harmadik elődjének emberi nagyságát a Tours-i Szent Mártontól kölcsönzött jelmondatából kiindulva magyarázta: Non recuso laborem, azaz: nem vonakodom a munkától, nem utasítom el a munkát. Minden püspöki jelmondat egyben programot is jelöl. A latin labor viszont nem csak munkát, hanem szenvedést is jelent. Az érsek így fogalmazott: „Márton Áron püspökségének első napjától haláláig teljesítette jelmondatát, mint a két értelmét annak: a munkát s a szenvedést is.”  Márton Áron minden emberi igazságtalanság ellen tiltakozott. Jakubinyi György érsek felidézte, hogy Márton Áron püspök lemondásának elfogadását 1980. április 2-án személyesen II. János Pál pápa  írta alá (a szokással ellentétesen, általában a bíboros államtitkár írja alá). A pápa üzenetében a visszavonuló püspököt az Úr legigazabb, legteljesebb (semmilyen kifogásnak alá nem vethető), becsületes szolgájának nevezte.

A szentmise végén  Miquel Maury Buendía apostoli nuncius és Jakubinyi György érsek leleplezte, majd a nuncius megáldotta a kőszarkofágot, melybe Márton Áron földi maradványait helyezték, a lucernáriumot Tamás József segédpüspök végezte. A szertartás alatt nyolc csíkszentdomokosi fiatal állt őrt Márton Áron kőszarkofágja mellett.

A szentmise után Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatásának posztulátora arról beszélt, hogy miért is engedélyezte a Szentszék a boldoggá avatás előtt azt, hogy a püspök földi maradványait áthelyezzék. A posztulátor a kőszarkofágról, melyet Gergely Zoltán kolozsvári szobrászművész készített, úgy nyilatkozott, hogy az hűen idézi Márton Áron szellemét, hisz: egyszerűségében nemes, hagyományőrző és ugyanakkor  korszerű is.  

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős magyar államtitkár beszédében elmondta: a rekordok könyvébe illene, hogy a Securitate 75 ezer oldalnyi feljegyzést készített Márton Áronról. Az államtitkár  arra világított rá, hogy a püspök bűne az volt, hogy rávilágított a liberalizmus, a bolsevizmus és a fasizmus egyaránt elfogadhatatlan ideológiájára. Úgy fogalmazott: a látszólag különböző ideológiákban az a közös, hogy tagadják Istent, és nevetségessé teszik az Isten tiszteletét.

Az ünnepség Kárpát-medencei zarándoklatnak is tekinthető, hiszen nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről és az Őrségből is eljöttek Márton Áron tisztelői.

Mint ismeretes, a Szentszék előzetes engedélyével, szeptember 1-jén tizenhét fős bizottság jelenlétében nyitották fel Márton Áron püspök sírját a gyulafehérvári székesegyház kriptájában. A földi maradványokat rézkoporsóba helyezték át, hivatalosan lepecsételték, s ma azt a kőszarkofágot áldották meg, melyet a székesegyház déli mellékkápolnájában állítottak fel, amelyben néhány napja elhelyezték Márton Áron földi maradványait. A kőszarkofág elkészítésének költségeihez a Magyar Kormány is hozzájárult a Bethlen Gábor Alap által nyújtott támogatások formájában. Az áthelyezést az indokolta, hogy eddigi nyughelye, a székesegyház kriptájában nehezen volt megközelíthető a hívek számára. Mostantól a Gyulafehérvárra zarándokló hívek könnyebben kérhetik Áron püspök közbenjárását.  

Fábián Róbert /Vasárnap