2018. november 15-én, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán, a plébánosi vizsgáztató bizottság előtt, eredményesen vizsgáztak, az érvényben lévő előírásoknak megfelelően:

1. Csomós László – Bereck

2. Farkas Alajos – Kézdivásárhely–I.

3. Gál Hunor – Gyergyószentmiklós

4. György Imre – Csíkszereda

5. Hajlák Attila – Kézdivásárhely–II.

6. Lőrincz Károly Béla – Zernyest

7. Lukács János ifj. – Barót

8. Rusti Alexandru – Petrozsény

9. Simó Ferenc – Görgényüvegcsűr

Az eredményesen letett plébánosi vizsgával eleget tettek az Egyházi Törvénykönyv (C.I.C.) 521.k. 3 §-a elvárásának. Ennek értelmében a plébánosi hivatalra pályázhatnak, „visszavonásig” terjedő joghatóságot igényelhetnek és a plébánosi cím viselésére is jogosultak, amennyiben ennek megfelelő kinevezést kapnak.

Bár egyeseket irritál, de ennek ellenére megismételjük a plébánosi vizsgával kapcsolatos korábbi közleményünket:

–A plébánosi vizsga szabályzatának 2. §–ban ez áll: „Plébánosi vizsga nélkül senki sem használhatja a plébánosi címet, nem kaphat végleges, visszavonásig szóló igehirdetési és gyóntatási joghatóságot, NEM PÁLYÁZHAT PLÉBÁNIÁRA.”

Ennek a kitételnek a jövőben is nyomatékkal érvényt próbálunk szerezni. Aki plébánosi vizsga nélkül pályázik plébániára, annak tudnia kell, hogy sikeresen vizsgát tett paptestvérei előnyt élveznek vele szemben. A magunk részéről csak kérni és bátorítani tudjuk azon testvéreinket, akik még nem tették le a plébánosi vizsgát, hogy éljenek a lehetőséggel.

(részelt a XII./2018. érseki körlevélből)

Articol
În perioada 11–13 mai 2026 s-a desfășurat la Alba Iulia cea de-a 77-a sesiune plenară a Conferinței Episcopilor Catolici din România (CER), care îi reunește pe ierarhii romano-catolici și greco-catolici din țară.
Articol
În lumea tulburată a zilelor noastre, când războaiele, tensiunile sociale, confruntările ideologice și degradarea discursului public trezesc în inimile multor oameni teamă și nesiguranță, este esențial spiritul de cumpătare, al responsabilității și al practicării discernământului.
Articol
Învierea lui Cristos este centrul credinței noastre și izvorul speranței noastre. Nu este doar un eveniment din trecut, ci un act mântuitor al lui Dumnezeu, care ne-a deschis calea către viața nouă. Prin ea, istoria omenirii a primit o direcție nouă. Moartea nu mai este ultimul cuvânt. De aici izvorăște speranța noastră. Ea nu este efemeră și nu este o iluzie, ci o certitudine întemeiată pe fidelitatea lui Dumnezeu.