Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a Megtestesült Bölcsesséről elnevezett Szemináriumban S. E. R. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megáldotta a kápolna új ékszerdobozát. A papnevelő intézet orgonája Aranyosbányáról, a német telepesek által a 14. században alapított helység 18. századi katolikus templomából származik.
Aranyosbánya plébániatemploma 1334-ből ismeretes, továbbá 1526-ban már Offenbánya néven említik az okiratok. 1660–1666 között tatárbetörés pusztítja el a gótikus templomát. A katolikus plébániát 1775-ben alapították újra bulgarita szerzetesek kezdeményezésére. A plébánialakot 1776-ban építette a kincstár, addig 1784-ig magánházakban miséztek. A mostani templomot szintén a kincstár építtette 1784–1787 között Szent Imre herceg tiszteletére. A bulgariták a plébániát 1795-ig adminisztrálták. Aranyosbánya római katolikus egyházközségének jelenleg két katolikus családja van, akiket Gyulafehérvárról látnak el.
Az orgona története
Az egyházi dokumentumok először 1788-ben tesznek említést az aranyosbányai templom kórusán lévő „rendezett 4 változatú orgonáról,” amelyet a templom felépítésekor állítottak fel. Feltételezések szerint ez a kis orgona stílusjegyei alapján valamikor az 1700-as évek elején, vagy közepén készült, eddig ismeretlen mester munkájaként. Azonban az orgona két fém sípsora és a külső szekrény díszítési stílusjegyei egyértelműen a szebeni Johannes Hahn (1712–1783) orgonaépítő javítási munkálataira utalnak. Tény, hogy az elkövetkező évek plébániai leltáraiban az orgonát használhatatlan, rossz állapotban tünetik fel. Így 1877-re a 4 változatú orgona „szétszedve és szétrongyolódva a paplak híjába került, mint haszontalan templomi ószer.” 1881-ben Páskó Antal lelkész jóvoltából a régi 4 változatú kis orgonát Kolonics István (1826–1892) kézdivásárhelyi orgonaépítővel 76 forintért kijavíttatja és visszahelyezi méltó helyére. 1897-ben új fúvóval látták el az orgonát. 1911. március 26-án Loherer András orgonakészítő ad nyilatkozatot arról, hogy az offenbányai róm. kath. templom orgonájának általa eszközölt kijavításáért, illetve annak jóságáért három évig jót áll, kivéve az esetleges erőszakos rongálásból származó hibákat. A kis közösség a régi több százados orgonájáról az 1910-es években végleg lemond. Ugyanis a plébános az 1913–1914-es években a topánfalvi erdészeti hivataltól 500 koronát kap egy új orgona beszerzésére, amelyet Angster József pécsi orgonaépítőtől vásároltak volna meg.
Azonban az első világháború kitörése miatt a tervbe vett új orgona beszerzése elmaradt. Ennek a szomorú eseménynek köszönhetően maradhatott meg a régi 4 változatú historikus orgona, amely közel egy évszázad hallgatás után 2010-ben Pap Zoltán orgonaépítő bontott le és szállított a székelyudvarhelyi restaurátor műhelyébe. Itt szakszerű konzerválási, restaurálási és rekonstrukciós munkálatokat követően 2014-ben egy historikus orgona kerülhetett elhelyezésre a Hittudományi Főiskola kápolnájába.
Az orgona diszpozíciója
- Flauta major (8’)
- Flauta minor (4’)
- Principál 2’
- Octáv 1’
Orgonánk "alkotói"
Johannes Hahn (1712-1783) orgonaépítő életrajzi adatai
Johannes Hahn (1712-1783) a felvidéki Lőcse városából telepedik le Szebenben a 18 század folyamán, aki Erdély egyik legnagyobb horderejű orgonaépítő egyénisége közé tartozik. Az erdélyi barokk egyik legtermékenyebb orgonaépítője. Először 1745-ben a nagysenki orgona befejezése kapcsán tűnik fel a neve. 35 éves tevékenysége alatt eddigi tudásunk szerint mintegy 60 orgona elkészítése fűződik a nevéhez. Így a kolozsvári Szent Mihály templom vagy a medgyesi vártemplom orgonája, de kisebb orgonái is ismertek, amelyek napjainkban is működnek.
Kolonics István (1826–1892) orgonaépítő életrajzi adatai
Kolonics István Szabadkán született 1826. augusztus 16-án Kolonits Sándor és Markovits Teréz gyermekeként. Szerb származású. 1861-ben feleségül veszi Dézsi Rozáliát. Négy gyermekük született. Fogarassy Mihály erdélyi püspök meghívására Kézdivásárhelyen telepedik le 1855-ben. Közel 200 orgonát készített, de ennél jóval többet javított ki, illetve épített át. Leghíresebb műve a gyulafehérvári székesegyház orgonája, amely 134-ik műve 1877-ből. 1892. november 30-án Csíkcsatószegen a római katolikus templomban dolgozott, amikor 68 évesen, munka közben elhunyt. Testét a csíkcsatószegi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Kolonics István
Gál Hunor diakónus
forrás: www.seminarium.ro
