II. János Pál pápa 1997-ben a szerzetesek világnapjává nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. Az ünnep célja hálát adni Istennek a szerzetesi élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében a szerzetesség ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a szerzeteseknek, hogy tudatosuljanak bennük „azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára". A Székelyföldön legrégebbi és legmélyebb hagyománya a ferences rendnek van. A piaristák korábban nem jutottak el Székelyföldre, 2007-től azonban jelen vannak Csíkszeredában. A csíksomlyói ferences rendi kolostor szerteágazó tevékenysége nemcsak a Székelyföldön, hanem messze földön ismert, 2014. január 26-án pedig pálos szerzetesházat avattak Hargitafürdőn. Székelyudvarhelyen pedig a mallersdorfi szegény ferences nővérek női szerzetesrendje működik. A szerzetesrendek megújulását jelzi az is, hogy a kézdiszéki Esztelneken is – ahol a kommunizmus éveiben is éltek szerzetesek – sikerült a folytonosságot biztosítani: 2013 novemberében a betegsége és idős kora miatt Csíksomlyóra áthelyezett 85 éves páter Tarziciusz helyére fráter Szilveszter és Sebestyén testvér, valamint Zoltán terciárius került. A világnap közeledtével a Morfondír.ro a székelyföldi szerzetesrendek tevékenységéről tájékozódott.
Urbán Erik csíksomlyói ferences rendi atya elmondta: a katolikus egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az evangéliumi tanácsok vállalása, a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség fogadalma által. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szerzetesrendek korunkban is megtalálják feladataikat: a mai szerzetesrendek olyan élet-, munka- és imaközösségek, amelyeknek tagjai napjaink gondjaival foglalkoznak.
– A Kisebb Testvérek Szent István királyról elnevezett rendtartományának 10 kolostora működik Erdélyben, kilenc az erdélyi főegyházmegye területén (Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen, Szárhegyen, Esztelneken, Kolozsváron, Désen, Szászsebesen, Déván, Brassóban) és egy a szatmári egyházmegye területén (Kaplonyban). A rendtartománynak nem egészen 50 örökfogadalmas tagja van, nagyobb része felszentelt pap, kisebb része laikus testvér – közölte az atya.
FERENCES SZERZETESREND
A ferences rend alapítója Assisi Szent Ferenc (1181 vagy 1182–1226). III. Ince pápa 1209-ben elfogadta a Kisebb Testvérek szabályzatát, a Regulát. A férfi szerzetesek rendje mellett megalakult a női rend, amelyet Assisi Szent Klára után klarissza rendnek vagy másodrendnek neveztek el. A szegénységet életszabályának választó és a prédikálást fő feladatának tekintő szerzetesrend erdélyi megjelenése a 13. század végére és a 14. század elejére tehető, ekkor alapították az első kolostorokat a szászok lakta városokban. Az első magyar városban alapított ferences rendi kolostor Erdélyben a székelyvásárhelyi (marosvásárhelyi) volt 1316-ban, Csíksomlyón 1442-ben létesült kolostor. A reformáció után csupán Csíksomlyón maradhatott két-három ferences, a következő századokban a katolikus visszarendeződés azonban kedvezett az újabb kolostoralapításoknak. A rend feladata elsősorban a lelkipásztorkodás volt, később a kolostorokban egyre több társulatot, egyesületet hoztak létre, amelyek az intenzív keresztény élet színhelyeivé váltak. Fontos szerepet játszottak a ferencesek a magyar nyelvű templomi népéneklés elterjesztésében, a könyvkiadásban, valamint az iskolaalapításban és -működtetésben.
Pasztorációs feladatok
Mint mondta, elsősorban pasztorációs feladatokat látnak el azokon a helyeken, ahol jelen vannak, emellett a rendtartománynak szociális tevékenységei is vannak: Désen szórványkollégiumot működtet, Székelyudvarhelyen fiúkollégiumot, emellett erejükhöz és idejükhöz mérten besegítenek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő gyermekek vallásos nevelésébe, illetve ugyancsak ferences testvér vezeti a Szent Erzsébet Társulást Marosvásárhelyen, amely családtípusú, bensőséges hangulatú otthon árva, félárva és elhagyott gyerekek számára.
– Assisi Szent Ferenc atyánk szellemiségében minden testvér igyekszik ellátni feladatait az adott helyen, ahol tevékenykedik – részletezte a rendtartomány tevékenységeit az atya. – Jól működő plébániáink vannak Déván és Kaplonyban, ahol nagyszerű pasztorációs lehetőségek vannak, de a testvérek igyekeznek megtalálni lehetőségeket ott is, ahol szórványpasztoráció van. A szászsebesi plébániának például mindössze 166 híve van, és ennek ellenére jól működő bibliacsoport jött létre a kisközösségben. Nem szabad feladni az ilyen helyeken sem a reményt, itt is vannak kiváló lehetőségek Krisztus szolgálatára, mindig annyi a remény, amennyit az illető személy keres.
Urbán Erik testvér azt is kiemelte: fontosnak tartják, hogy a hívek nyitott ajtókra találjanak náluk, hogy fogadják őket, amikor hozzájuk érkeznek, hiszen sokaknak nagyon nehéz bekopogni a plébániára, de ha tudják, hogy számukra nyitva van az ajtó, hogy ott megoszthatják örömeiket, bánataikat, imát kérhetnek vagy együtt imádkoznak velük, akkor könnyebb megtenni a lépéseket a plébánia, a kolostor felé.
– Ez azonban nem elég, ki kell menni a hívek közé, erősíteni, bátorítani kell őket azokon a helyeken is, ahol a mindennapjaikat élik – tette hozzá. – Nagyon fontosak a család- és beteglátogatásaink, a családpasztoráció. Nagyon aktuálisnak tartom Bosco Szt. János mondását: „Szeresd meg, amit a gyerekek, és ők is meg fogják szeretni, amit te szeretsz.” Ezt le lehet fordítani egy plébánia életére is: ha a hívek érzik, hogy szeretik őket, akkor ők is szeretni fogják a plébániájukat, ragaszkodni fognak a templomhoz, hitükhöz, de mindenekelőtt Jézus Krisztushoz. Fontos, hogy engedjük magunkat eszközökké válni Isten számára, mindenkinek mindene lenni, hogy mindenkit megnyerjünk, de ne magunk, hanem Jézus Krisztus számára.
A csíksomlyói kegyhely pasztorációja
A székelyföldi kolostorok célkitűzései és sajátos tevékenységei között az atya kiemelt helyen említette a csíksomlyói kegyhely őrzését, pasztorációját, a zarándokok fogadását, a lelki támasz nyújtását, mert annak ellenére, hogy sokan azt hiszik, a pünkösdi búcsún kívül nincs nagy „forgalom” a kegyhelyen, év közben is sokan elzarándokolnak ide.
– Egyetlen dolgot szeretnék kiemelni példaként, ahol a hívek igénye és a kegyhelyen szolgáló szerzetesek elgondolása találkozott: az ünnepélyes Mária-köszöntőket minden hónap első szombatján. Több mint ezer zarándok érkezik a Mária-köszöntőre, több százan végzik el a szentgyónásukat, mély áhítattal imádkozzák a rózsafüzért, majd gyertyás körmeneten vesznek részt a kegytemplom előtti téren – osztotta meg velünk gondolatait Erik testvér.
Bármennyire is hihetetlennek tűnik, de a kegyhelyen az tapasztalható, hogy egyfajta vallási fellendülés van a társadalomban, mintha az emberek megunták volna a liberális szellemiséget, észrevették volna, hogy nincs mögötte olyan tartalom, amire egy igazi, emberhez méltó életet lehetne építeni, kell a sziklaalap, és ennek a keresésében próbálnak a kegyhelyre zarándoklóknak segíteni – hangsúlyozta az atya.
A sajátosan székelyföldi hagyományok között a testvér a Szent Antal-tiszteletet említette, különösen a ferences templomokban, ahol minden héten összegyűlnek a hívek a szent tiszteletére. Csíksomlyón például a Szent Antal-nagykilencednek nagy hagyománya van, a nagykilenced keddi három szentmiséjére több ezer zarándok érkezik.
– Nagy tekintélye van a csíksomlyói kegyhelynek a székely nép és a világon szétszóródott magyarok életében – fejtette ki a testvér. – A Boldogságos Szűz Máriába vetett bizalom a kegyhelyen erőt és reményt ad az ide zarándoklóknak. Székely népünknek és a világ magyarságának a csíksomlyói kegyhely lett a hit, a szellemi élet és a kultúra védőbástyája, oltalmazója, és továbbörökítője mindannak, ami a nemzeti öntudatot meghatározza.
Műsorok, koncertek, jelenlét a médiában
Az atya véleménye szerint fontosak a kegyhelyen szervezett kulturális programok, előadások, koncertek is, ugyanakkor jelentős a lelkipásztori munka, az igehirdetés meghosszabbítása a Mária Rádióban, ahol ferences lelkiségű műsorokat, szentmiséket közvetítenek a kegyhelyről. – Elindítottunk a csíksomlyói kegyhely honlapján egy internetes ferences rádiót is, blogokat szerkesztünk, igyekszünk jelen lenni a médiában, az internet világában is, de meggyőződésem, a személyes pasztorációt, a találkozásokat nem lehet kihagyni, elhanyagolni – tette hozzá Erik testvér.
Ifjúságpasztorációs tevékenység
Az atya részletezte a rend ifjúságpasztorációs tevékenységét is: azontúl, hogy a kolostorokban a testvérek foglalkoznak a fiatalokkal, a ferencesek szervezik a Ferences Ifjúsági Zarándoklatot (FerIZa) a kegyhelyre – amelyen közel száz fiatal vesz részt, és tesz meg három nap alatt 50-60 km-t gyalog –, ide a kegyhelyre érkezik vagy éppen innen indul a Ferences Biciklis Zarándoklat (FerBiT), itt szervezik meg a Szent Ferenc Iskolája gyerektábort is több száz gyermek részére.
A kolostori élet reneszánsza
Az atya kitért az esztelneki kolostori élet megújulására és a ferences szellemiség fontosságára is:
– Nagyon sajnáltam volna, ha a ferences folytonosságot nem tudtuk volna biztosítani Esztelneken, mert ha onnan kivonulunk, az azt is jelentené, hogy kivonul Háromszékről a ferences szellemiség. Ezzel, hogy új közösség alakult az esztelneki kolostorban, biztosított a ferences jelenlét a Székelyföld egyes régióiban, hiszen Csíkban, Gyergyóban, Udvarhelyen, Háromszéken jelen vagyunk egy-egy kolostorral. Annak ellenére, hogy nem itt születtem, mégis meggyőződésem, hogy a Székelyföldhöz hozzátartozik a ferences. Nem hiába neveznek bennünket népnyelven barátoknak: a ferences barátja volt a népnek, nemcsak az öröm napjaiban, hanem a nehéz időkben is. Így ír erről P. Boros Fortunát ferences történész: „A csíkiak nem tudnak élni a barátok nélkül, s a ferenceseknek is mindent jelent, ha az emberek ügyes-bajos dolgainak igazgatásába befolyhatnak és a közös élet szekerének rúdját irányíthatják. Azért kölcsönösen keresik fel egymást.” Ez a megállapítás nemcsak Csíksomlyóra érvényes, ugyanis a ferenceseket érdekli az emberek sorsa, búja-baja és öröme, sorsközösséget vállalnak velük szenvedéseikben, ha lehet rajtuk segíteni, megteszik, ha nem tudnak egyébbel segítségükre lenni, imádkoznak értük Istenhez és a segítő Szent Szűzhöz.”
PÁLOS SZERZETESREND
A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend, amelyet Boldog Özséb (1200–1270) esztergomi kanonok alapított 1250-ben. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje. A pálosok szegénységük, belső fegyelmük, kisugárzásuk és életszentségük által lettek népszerűek. A mindennapi munka végzése által közelebb kerültek a társadalomhoz, jótékony hatást gyakoroltak az emberek erkölcsi és szellemi életére. Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több mint háromezer remete élt, Erdélyben is több monostoruk volt. A rendet 1786-ban II. József császár feloszlatta, azóta a rend központja a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van. 1934-ben Magyarországon a rend újraindult, 1950-ben azonban újra betiltották, és csak 1990-ben kezdhette meg újra a működését. A magyar tartomány székhelye jelenleg Pécsett van..
A hargitafürdői Szent István pálos kolostor
Erik testvér zárógondolatait a felvidéki származású Balla Barnabás hargitafürdői pálos rendi atya úgy folytatta, hogy meghatározta legfőbb feladatukat: Isten országát hirdetni azok számára is, akik kikapcsolódni mennek a hegyekbe, hogy a pihenők is tudják tartani a kapcsolatot az egyházzal, lehetőségük legyen gyónni, szentmisén részt venni. És azonnal hozzátette: bízik abban, hogy a székely fiatalok közül lesznek, akik a szerzetesi hivatást választják a most felszentelt kolostorban, ezért imádkoznak ők és a hívek, mert most már a székelyeken múlik, hogy gyökeret ereszt-e ismét a pálos rend ezen a vidéken.
Barnabás atya kiemelte: rengeteg segítséget kaptak és kapnak Darvas Kozma József csíkszeredai plébánostól, címzetes esperestől, aki egyik kezdeményezője volt a pálos rend visszatelepítésének, és aki jelenleg is nagyon sokat tesz törekvéseik népszerűsítéséért.
Pálos–ferences kapcsolatok
A ferencesekkel való kapcsolatukat nagyon jónak minősíti, és úgy látja, hogy ha két ember ugyanazt a feladatot másként kapja is, ugyanolyan ügyszeretettel lehet azt szolgálni, teljesíteni.
– Csíksomlyón voltunk már Mária-köszöntőkön prédikálni is, és segítettünk a tavalyi búcsún a Fekete Madonna-zarándokvonat fogadásánál. Egyébként a czestochowai és csíksomlyói Mária-kegyhelyek között különleges kapcsolat van, amely 2012-ben kezdődött el, amikor is a pálosok a Jasna Góra-i kolostorban őrzött Fekete Madonna-kegykép másolatát hozták el a csíksomlyói Ferenc-rendi testvéreknek a pünkösdi búcsú alkalmából, a lengyel–magyar testvéri kapcsolat megerősítésének jeleként. Viszonzásul a ferencesek 2013 júniusában a csíksomlyói Mária-kegyszobor mérethű hasonmását ajándékozták a Jasna Góra-i kolostornak. A másolat a Fekete Madonna-zarándokvonattal érkezett meg rendeltetési helyére, az ajándékot Urbán Erik ferences testvér, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója adta át – hozta tudomásunkra Barnabás atya.
Forrás: Ambrus Ágnes; www.morfondir.ro
