Évadnyitó a kolozsvári Katolikus Akadémián
Az egyház és a társadalom témával nyitotta meg kapuit az új tanévben, immár ötödször, a Katolikus Akadémia október 9-én. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának szervezésében Teológiai kérdések a szegény egyházról címmel a budapesti Várnai Jakab ferences szerzetes pap, egyetemi tanár előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Várnai Jakab előadását az Evangelii gaudium apostoli buzdítás gondolatai nyomán építette fel, Ferenc pápa jól ismert szavaival élve elmondta, hogy szükséges a szegény egyházról beszélni. Hipotézisként vetette fel a kérdést, miszerint Jézus Krisztus szegénységéből továbbfűzhető-e az egyház szegénysége. A Fiú önmagában (önátadás) és kapcsolatai által (magát szétosztva) is szegénnyé vált. Szent Pál szerint az ő szegénysége által gazdagodtak meg követői; mindez nélkülözhetetlen üdvtörténeti szempontból tekintve. Jézus beszédei az eljövendő Isten országáról a tanítványi köre által kaptak gyakorlati lenyomatot, így jött létre később az egyház, ami csupán földi közege az eljövendőnek.
Az egyház szegénységének témáját a II. vatikáni zsinat sem kerülhette ki. Több gondolkodót, gyakorló lelkipásztort mozgatott az eszme, miszerint a szegénység akár kulcs is lehet. Charles de Foucauld remete a muszlimokkal szembeni helyes magatartást fogalmazta meg: szeretet, imádság, szegénység, Voillanrue szerint a szegénység eszköz az evangelizációban, Joseph Wresinski egy egész szervezetet épített ki negyedik világ néven, míg Chiara Lubich, a Fokoláré mozgalom elindítója az adás kultúráját, a vagyonközösség gondolatát emelte be újra a köztudatba. XXIII. János pápa, a II. vatikáni zsinat atyja pedig egy rádióadásban hangoztatta véleményét a szegény egyház képéről.
A zsinat idején leginkább Hélder Câmara brazil püspök, illetve Giacomo Lercano érsek érezte szívügyének az egyház szegénységéről beszélni, „mivel az egyház hordozza Krisztus jelenlétét a szentségek által, a hierarchia, ugyanakkor a szegénység által is”. Az egyszerűsített püspöki életvitelen keresztül a gyűjtéseken, böjttartásokon keresztül a tanítás kiterjesztéséig is lehet tenni a fellépő gondok ellen.
A zsinat dokumentumai közül a Lumen gentium első és hetedik fejezete foglalkozik a témával és kijelenti, hogy már a megváltás is szegénység közepette zajlott. Mai reflexióként az előadó a magyar Tomka Ferenc alakját, gondolatait mutatta fel, aki szerint ahogy Krisztusnak, úgy kell az egyháznak is tennie: meg kell találnia az egyensúlyt, a helyes arányt annak ellenére, hogy intézményként áll és cselekszik, míg Krisztus mint egyén beszélt és cselekedett.
Végül Ferenc pápa életpéldáját említett az előadó: a pápánál hitelesebben aligha van ki bemutassa, hogy szegény egyházat szeretne. Mindennapi egyszerűségével, emberközeliségével és személyes megnyilvánulásaival irányadó a ma kereszténységének.
A Katolikus Akadémia következő előadása november 13-án lesz. Előadó Kiss Ulrich jezsuita, előadása címe: Egyház és pénz: „Isten fizesse!”
Miklós Ágnes
Fotó: Fábián Róbert
Vasárnap/ 42. szám
