A Katolikus Egyház augusztus 15-én, pénteken Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli.
Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite, életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta” (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Nagyboldogasszony olyan ünnep Magyarországon (ezeken a hitüket gyakorló katolikusoknak az Egyház szentmisehallgatást ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik. Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony napján 10.30-kor mutat be ünnepi szentmisét az esztergomi bazilikában.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el. (Katolikus.hu)
Jézus szent anyja megdicsőülésének tiszteletére szűkebb hazánk magyar nyelvterületein jelentős számú plébánia, illetve fília-templom titulusa Nagyboldogasszony.
A gyulafehérvári főegyházmegyében (a millenniumi sematizmus sorrendjében) ekkor ünnepli templombúcsúját: Déva I. – ferences kolostori templom, Vulkán, Vajdahunyad, Sepsibükszád, Kézdisárfalva, a kolozsmonostori bencés apátsági (Kálvária) templom, a kolozsvári Piarista templom (másodtitulusa, a füzesmikolai csodás Madonna kegyképe miatt), Magyarszarvaskend, Désakna, Sinfalva, Radnót, Szentdemeter, Nyárádköszvényes, Csíknagyboldogasszony, Gyergyótölgyes, Gyergyószárhegy (ferences), Oroszhegy.
Fotó: a csíkkarcfalvai templom egykori főoltárának Mária menybevételét ábrázoló középképe
